#3 A szocio-kulturális háttér és az intellektuális lázadás

A szocio-kulturális háttér és az intellektuális lázadás

A második világháborút követő másfél évtized több szempontból is mérföldkő az amerikai társadalom történetében. Egyben talán a legellentmondásosabb időszaka. Hidegháború és bebop, mccarthyzmus és rock and roll, konformizmus és művészeti lázadás, square és hipster, kertvárosiasodás és urbanizáció, szegregáció és Disneyland, John Wayne és James Dean. A többi művészeti ágban – a képzőművészet, a film, az irodalom és a színművészet területén – szintén megjelenik ez a fajta lázadás az elítélt és megvetett társadalmi-hatalmi rendszer, az establishment ellen.

A megnyert világháborút követő elképesztő gazdasági fellendüléssel egy időben öltött társadalmi méreteket az új, nukleáris világháború rémképe okozta levertség. Ekkor ért be az úgynevezett néma nemzedék, és ekkor érkezett meg a baby boom generáció. Korábban soha nem tapasztalt technikai fejlődés, Dr Spock, Barbie baba, a Playboy, a hitelkártya és a McDonald’s-hálózat színre lépése, a televízió térnyelésével ugrásszerűen felgyorsuló hírközlés, és az egyéni, családi szinten látványosan csökkenő kommunikáció.

Tartalom

A születő ipari állam és a jóléti társadalom

• Hidegháború és bebop

• A baby boom nemzedék

• Amerika új szimbólumai: McDonald’s, Grocett, Disneyland

• Az autó kultusza

• Tinédzserforradalom

• Ments meg minket a tegnaptól!

• Lázadás a filmvásznon, új nemzedéki hősök (James Dean, Marilyn Monroe, Marlon Brando)

• Beatnik, hipster, square

• Tin Pan Alley és az apák szórakozása

• A beatnemzedék: az Úton és az Üvöltés üzenete

• A filmes „átmeneti generáció”: a második és harmadik amerikai avantgárd

• A banális pop-art, Andy Warhol és társai – 4’33”, a csönd zenéje (John Cage)

• Happening: a totális művészet

• A kísérleti színház: Living Theatre, Peter Brook