Sou Fujimoto, a tervező
Sou Fujimoto a kortárs japán építésznemzedék egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Mindössze 2000 óta működő irodáját az AR – Architectural Review Awards, a JIA – Japan Institute of Architects és a World Architecture Festival is többször díjazta. A japán építész légies, természet-ihlette, inspiráló épületeiről híres világszerte. Korai épületei a második háború utáni nagy japán modernista generáció természetes örököseként mutatták meg tehetségét: olyasvalakiként, aki egyszerre gondolkodik funkcionálisan, de feszíti ki a létrehozott terek esztétikai és technológiai határait a megszokotton kívülre.
Sou Fujimoto és eddigi jelentős projektjei
Fujimoto Hokkaidón született, 1971-ben. A Tokiói Egyetem műszaki karán 1994-ben szerzett építészdiplomát. 2000-ben megalapította saját irodáját Sou Fujimoto Architects néven. Az első, hazájában aratott sikereket külföldi megkeresések és feladatok követték, és Sou Fujimoto másfél évtized alatt Japán első számú építészei közé került, aki ma éppoly otthonosan mozog Európában, mint a Távol-Keleten.
2010-ben Tokióban megtervezte Musashino Művészeti Egyetem Múzeumát és Könyvtárát, s már ezeken a terveken megjelent az építészet és a természet közötti érzékeny viszony, ami azóta is védjegye. Még ugyanabban az évben megtervezte a japán divat „Future Beauty” kiállítóterét a londoni Barbicanben.
Fujimoto a 2012-es Velencei Építészeti Biennálén az Arany Oroszlán-díjas japán pavilon munkatársa volt, 2011-ben megosztott első díjat nyert az ARCVS iroda mellett a belgrádi Beton Hala Waterfront Centre kulturális központ tervezésére kiírt nemzetközi pályázaton.
Jelentős mérföldkő volt pályáján, hogy 2013-ban meghívták ablondoni Serpentine-pavilon tervezésére. (2000 óta a Serpentine Gallery minden évben felkér egy nemzetközi építészt vagy tervező céget az időszaki nyári pavilon tervezésére. A pavilont hat hónap alatt kell befejezni, és három hónapig látogatható.) Fujimoto úgy véli, hogy nemzetközi ismertségét ennek a projektnek köszönheti.
Az építész számos kitüntetést kapott, köztük a 2010-es Rice Design Alliance Prize-t, a Wallpaper magazin Design Díját 2009-ben, és a World Architectural Festival díját magánház kategóriában, 2008-ban.
Harmonikus kapcsolat építészet és természet között
Fujimoto filozófiájának legfontosabb iránya építészet és természet összefonódása, egybeolvadása, amely, nézete szerint, az építészet kezdetéig nyúlik vissza, ugyanakkor nagyon is kortárs probléma, és az marad a jövőben is. Az idén ötvenéves építész pályájának kiemelten fontos állomásának tartotta a Magyar Zene Háza tervezésének lehetőségét, melynek eredményként 2021-ben elkészült az intézmény épülete a budapesti Városligetben. A Magyar Zene Háza tervezésére 2014. őszén kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázatra 168 pályamű érkezett a világ minden tájáról. Sou Fujimoto terve kiemelkedett a mezőnyből, a nemzetközi zsűri többek között az épület könnyed, transzparens megjelenését és a parkkal való harmonikus kapcsolódását méltatta.
A Városligetbe tervezett épületéről Fujimoto így beszélt: „A Magyar Zene Háza egy parkban épül. Az első, ami erről eszembe jutott, hogy a temészetben zenélek. A két földszinti előadótermet ezért úgy akartam elhelyezni, hogy kapcsolatban legyenek a parkkal. Míg a legtöbb koncertterem zárt doboz, én nyílt tereket álmodtam, ahová beszűrődik a természetes fény, ahonnan ki lehet látni a természetbe, és ahová a Ligetből is be lehet látni. Azt akartam, hogy ez egy felszabadító hatású tér legyen, konceptuális értelemben, a gyakorlatban pedig lehetőséget kínáljon a minőségi zenehallgatásra a gyönyörű környezetet tiszteletben tartva. A megbízás ritka és egyedülálló helyzetet nyújt, olyat, amely máshol nem is valósulhatna meg. A Magyar Zene Háza projekt alapját a budapestiek szeretete jelenti a hely iránt. Üvegfalú teret konstruálni zenéléshez hatalmas technikai kihívás. De addig foglalkoztunk a témával, amíg megtaláltuk a megoldást az akusztikai, szerkezeti és más funkcionális problémákra. Azt gondolom, ha elkészül az épület, nagyon különleges teret fedezhetnek fel maguknak a látogatók.”
Mindezek mellett Foujimoto úgy véli: minden építész egyik nagy álma, hogy modern múzeumot tervezhessen, és a Magyar Zene Háza kiválóan megtestesíti azt, ami a mai múzeumépítészetben érdekes. A klasszikus kiállítóterek mellett bekerültek további funkciók is, például az előadótermek és az oktatási terek is.
Az építész a kezdetektől kiemelten figyelemmel kísérte a kivitelezést, amíg tehette, rendszeresen utazott Budapestre, hogy személyesen ellenőrizze a munkafolyamatokat és tanácsival segítse a magyar szakembereket. A 2019-2020-as pandémia okozta lezárások miatt ugyan nem utazhatott Magyarországra, ugyanakkor a technikai lehetőségeknek köszönhetően a rendszeres egyeztetések nem maradtak el.
