Egy gyönyörű vidék zenéi és táncai
Pál István „Szalonna”
Az Advent Máramarosban című, december 15-i népzenei koncerten a Kárpát-medence egyik leggazdagabb kultúrájú régiójának zenéi és táncai elevenednek meg a Magyar Zene Háza színpadán, az egyik legismertebb idevalósi lakodalmi együttes, a Grupul Iza, valamint olyan népszerű magyar előadók közreműködésével, mint Pál István „Szalonna” és bandája, valamint a Fitos Dezső Társulat. Az előadásról Pál István „Szalonnával” beszélgettünk.
Mire számíthatunk ezen a koncerten, illetve milyen ötletből kiindulva született meg ez a produkció?
Egy kicsi útmutatást szeretnénk adni a nézőknek, mert azt tapasztaljuk, hogy Máramarossal kapcsolatban van némi zavar a köztudatban. Ugyanis Máramaroson gyakran csak a romániai Máramaros megyét értik az emberek, ám valójában a Kárpátalja egész jelentős része is ide tartozik. Máramaros egy nagyon érdekes része a Kárpát-medencének, az egyik legnagyobb vármegye a régiek közül, melynek az egyik része ma Ukrajnához, a másik része Romániához tartozik: a ruszin, román és a magyar részek Ukrajnában, a magyar és a román részek Romániában találhatók. Ez a vidék évszázadok óta számos etnikum otthona, legyen szó magyarokról, románokról, ruszinokról, zsidókról, cigányokról. Ezen a koncerten lényegében háromféle zenei stílus, a román, a ruszin és a magyar, illetve ezekhez a muzsikákhoz kapcsolódóan az advent tematikája fog megjelenni. Főként vokális dallamokról van szó, de hangszerjátékkal is rá fogunk segíteni. Tánczenét játszunk majd, amiben a Fitos Dezső Társulat lesz segítségünkre, akik magyar, román és ruszin táncokat is előadnak. Máramarosból pedig érkezik a Grupul Iza zenekar, illetve édesapám, Pál Lajos is fellép velünk.
Te magad máramarosi születésű vagy, ahogy az édesapád és a húgod is, vagyis a gyökereid ehhez a térséghez kötnek.
A szülővárosom, Visk, egyike a híres, máramarosi öt koronavárosnak. Ebből az öt városból egyébként ma három Kárpátalján, kettő pedig Románia területén található. Mi ott születtünk, így ezzel a kultúrával már gyerekként találkoztunk, sőt, édesapámmal gyűjtéseken is részt vehettünk. Gyerekkorunktól kezdve ott voltunk minden fontos ünnepen és alkalmon, így személyes emlékeink vannak például az adventi hagyományokról is.
Mennyiben más az advent Máramarosban, mint bármelyik kárpát-medencei régióban? Vannak másféle szokások, hagyományok, amelyek ezen az esten megjelennek?
Új dallamok mindenképpen lesznek, de a keresztény advent szokásvilága nem különbözik mondjuk a rábaközi vagy bármelyik másik kárpát-medencei térség hagyományaitól. Elsősorban a dallamokban lesznek újdonságok, hiszen ennek a máramarosi világnak a kultúrájával nem nagyon találkoznak az emberek Magyarországon. Ez a környék nagyon ritkán jelenik meg a magyarországi folklór színpadán, szinte azt mondhatom, hogy így, ilyen összefüggésben, ahogy ezen az esten látható lesz, még soha nem szerepelt.
Mennyiben más az advent Máramarosban, mint bármelyik kárpát-medencei régióban? Vannak másféle szokások, hagyományok, amelyek ezen az esten megjelennek?
Új dallamok mindenképpen lesznek, de a keresztény advent szokásvilága nem különbözik mondjuk a rábaközi vagy bármelyik másik kárpát-medencei térség hagyományaitól. Elsősorban a dallamokban lesznek újdonságok, hiszen ennek a máramarosi világnak a kultúrájával nem nagyon találkoznak az emberek Magyarországon. Ez a környék nagyon ritkán jelenik meg a magyarországi folklór színpadán, szinte azt mondhatom, hogy így, ilyen összefüggésben, ahogy ezen az esten látható lesz, még soha nem szerepelt.
Viszont ezen az estén a Fitos Dezső Társulat jóvoltából megismerhetjük a máramarosi táncokat is.
A Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című előadása azután született, hogy Kocsis Enikővel, Fitos Dezsővel, Mihályi Gáborral, Kelemen Lászlóval együtt voltunk gyűjteni ezeken a vidékeken, és ők ezek után elkezdték tanulmányozni a táncokat. Másrészt, a román oldalon is gyűjtöttek, és azok eredményeiből is megtanulták, amit csak lehetett. Úgyhogy aki ma Magyarországon máramarosi román táncokkal találkozott, az nagyrészt Dezsőéknek köszönhetően ismerhette meg őket.
Végezetül: kiknek ajánlod ezt a decemberi programot?
Azoknak, akik szeretik a népzenei különlegességeket, és találkozni szeretnének egy olyan folklórkinccsel, ami így még nem jelent meg Magyarországon. Egy gyönyörű vidék hangulatát idézzük meg ezen az estén, szép zenei és táncos ívet bejárva a régi stílusú zenéktől az új stílusú csárdásokig, átszőve a legszebb hangszerrel, az emberi hanggal.
Interjú: Nagy Viktória
Ezen az estén népzenét hallgathatunk zongorakísérettel. De ne gondoljunk a billentyűs hangszerre, hiszen a hegedűt kísérő gitárt nevezik így Máramarosban, a Kárpát-Medence egyik leggazdagabb kultúrájú történelmi régiójában. Sokszor csak a romániai Máramaros megyét értjük alatta, ám valójában a Kárpátalja jelentős része is ide tartozik. E vidék évszázadok óta számos etnikum otthona, legyen szó magyarokról, románokról, ruszinokról, zsidókról cigányokról. A térség archaikus, változatos népzenéje már Bartók Béla figyelmét is felkeltette. A Magyar Zene Háza színpadán Máramaros zenéjét az egyik legismertebb idevalósi lakodalmi együttese, a Grupul Iza eleveníti meg, olyan ismert magyar előadók közreműködésével, mint a kárpátaljai származású Pál István ’Szalonna’ és bandája, valamint a Fitos Dezső Társulat.