„Hogyan találták meg a nők a hangjukat az idők során”
Interjú Kate Bailey-vel, a Victoria and Albert Museum Díva kiállításának kurátorával
A Zene Házában május 18-án nyíló Dívák & Ikonok kiállítás megálmodója, Kate Bailey mesél a kiinduló ötletről, a sztárokkal való közös munkáról, az ikonikus fellépőruhák beszerzéséről és a Zene Házában startoló nagy utazásról is.
Milyen kiinduló ötlet állt a Victoria and Albert Museumban a Díva kiállítás mögött?
Kurátorként létrehoztam egy operáról szóló kiállítást a V&A-ban – Opera: Szenvedély, hatalom és politika címmel 2017-ben –, és kutatásaim során elbűvölt a „díva” jelenség, illetve a női előadók történelme. Úgy éreztem, hogy a múzeumnak ebben az adott pillanatban most fontos lenne fókuszálnia a nők helyzetére a zenében. Ezért nyomába eredtem a dívaság történetének, a tizenkilencedik századtól napjainkig, megvizsgálva a kifejezés eredetét, és hogy hogyan definiálták újra, hogyan töltötték meg új jelentéstartalommal a művészek és a különböző műfajok. A narratíva azt vizsgálja, hogy hogyan találták meg a nők a hangjukat az idők során, és egyben ünnepli a Díva erejét és kreativitását.
Hogyan zajlott a kurátori munka ebben az esetben? Mi voltak a legnagyobb kihívások a kiállítás létrehozásában?
A kiállításhoz jelentős kutatómunkára volt szükség, hiszen a téma mintegy 150 év történetét öleli fel. Fontos volt megérteni az egyes előadók életútját a színpadon, a vásznon és a rock és pop színpadán, és megfontolni az általuk végzett úttörő munkát annak társadalmi, politikai és kulturális kontextusában. Az egyik legnagyobb kurátori kihívás az volt, hogy eldöntsük, kiket és mit állítunk ki, és mely történeteket meséljük el. A dívák életében rengeteg küzdelem és diadal van. Arra törekedtünk, hogy kiemeljük, hol változtattak az előadók az idők folyamán, és milyen hatással voltak a díva történetére, hogyan kérdőjelezték meg a status quo-t, és tették a dolgukat a maguk módján. A végső kiállítás körülbelül hatvan dívát mutat be, akik mindegyike hozzájárul a teljes történethez. Az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy az egyes kiállítási tárgyakat beszerezzük, különösen a korai időszakokban, mint a némafilmek és Hollywood korai éveiből, ahonnan kevés anyag maradt fenn.
Ennyi világhírű sztárral együttműködni hatalmas feladatnak tűnik. Mi volt a legérdekesebb élmény a ruhák és kiegészítők beszerzésekor?
Ez egy hatalmas projekt volt, és hálásak vagyunk minden együttműködőnek és kölcsönzőnek! Kezdetektől fogva fontosnak tartottam, hogy egy sokszínű dívák társaságát mutassunk be különböző tárgyak segítségével – a zenés videóktól, jelmezektől, az eldobható nyomtatványokig, fotókig. Néhány kiemelkedő pillanat közé tartozott számomra felfedezni ritka darabok – ilyen volt például Edith Piaf kis fekete ruhája, vagy Theda Bara Kleopátra jelmezei – továbbá nagyon megható és inspiráló volt a kortárs művészekkel való kapcsolatfelvétel, akik rendkívül nagyvonalúan kölcsönöztek tárgyakat a személyes ruhatárukból a kiállításhoz. Kivételezett helyzetben éreztem magam amiatt, hogy olyan fantasztikus tervezőkkel, művészekkel és fotósokkal dolgozhattam, akik dívák számára terveztek és alakították a stílusukat – köztük volt Bob Mackie (Cher, Tina Turner, P!nk), Nick Knight (Lady Gaga: Born This Way) és Marc Bouer (Whitney Houston).
Mely ruhadaraboknál volt biztos abban, hogy ezeket be kell mutatni a kiállításon?
A kiállítás nagyszerű lehetőséget nyújtott a V&A gyűjteményéből származó művek bemutatására, ilyen például Marilyn Monroe ruhája a Van, aki forrón szereti című filmből, vagy Debbie Harry punk stílusú feltűnő ruhája. Maria Callas nélkülözhetetlen a kiállítás narratívájában, és csodálatos, hogy két színpadi ruháját is be tudjuk mutatni a Tosca és a Norma című előadásokból. Fontosnak tartottam, hogy megjelenítsük a látványos, extravagáns díva jelmezeket, amelyeket Cher és Tina Turner viselt, de mellettük a Glastonbury Fesztiválon Billie Eilish által viselt kortárs megjelenést is. Természetesen nagy öröm számunkra Barbra Streisand és Whitney Houston zenéjének és történeteinek bemutatása is!
A Díva kiállítás Londonból egy utazó kiállításként kel útra májustól. Miért a Zene Házát választották az első helyszínnek?
Fantasztikus, hogy a Díva kiállítás első turnéhelyszíne a budapesti Zene Háza lesz. Nagyszerű egy olyan európai intézménnyel együtt dolgozni, amely kizárólag a zenei témára fókuszál – a kutatásoktól és tanulmányoktól a kiállításokig és az élő zenéig. Izgatottan várom, hogy a Díva kiállítás hogyan inspirál kapcsolódó eseményeket, és hogyan rezonál egy új közönséggel.
Milyen további múzeumokba látogat el a kiállítás a budapesti helyszín után?
A kiállítás turnéja Magyarországon startol, majd világ körüli utazásra indul. A folytatásról hamarosan érkeznek majd a részletek. Izgatottan várjuk, hogy a kiállítás világszerte látható legyen, ünnepelve ezeknek a rendkívüli nőknek és előadóknak az életét.
Interjú: Dömötör Endre
