Szászcsávási zenekar (ROU), Šukovci (SVK)

Ezen az estén két nagyon hasonló energiájú, napjainkban is aktív falusi cigányzenekar lép színpadra. Az egyik az erdélyi Vízmelléken található Szászcsávásról való, a másik a Szlovákia szívében elhelyezkedő Feketebalog zenekara – előbbi a Szászcsávási zenekar (nyitóképen), utóbbi a Šukovci. További közös pont bennük, hogy a dinasztiális alapon szerveződő, apáról-fiúra öröklődő tudás jellemzi őket. Minkét formáció híres a kárpát-medencei revival-színtéren, de a világ színpadait is meghódították, a Szászcsávás Band egyik legismertebb lemeze egyenesen egy chicagói koncert felvétele. Garantáltan felrobbantják a színpadot, ellenállhatatlan, átütő színpadi jelenléttel adják elő tájegységük repertoárját – a Tájak és zenéik programsorozatunk keretében. 

Szászcsávási Zenekar

A Szászcsávási Zenekar azon kevés erdélyi vonós cigányzenekarok közé tartozik, akik a mai napig megőrizték a szüleiktől, nagyszüleiktől hagyományosan örökölt és megtanult népzenei repertoárt és játékmódot. Bár szűkebb hazájukban, a Kis-Küküllő mentén már kevés igény mutatkozik a tradicionális népzenére, a táncházmozgalom hazai és külföldi rendezvényein, folklórfesztiválokon, nyári néptánctáborokban és táncházakban gyakran meghívott és ünnepelt vendégek. Játékuk dinamizmusa, virtuozitása és kötetlen előadásmódja mindenkit lenyűgöz, aki csak meghallja őket. Szászcsávás egy kis magyar falu Erdély szívében, Maros megyében. A huszadik század elején cigányzenészeket telepítettek ebbe a viszonylag gazdag faluba, ami egyébként a többszólamú egyházi énekért is híres. Szászcsáváson több zenekar működött, de a Jámbor István “Dumnezeu”, id. Csányi Sándor “Cilika”, Mezei Ferenc “Csángáló”, Mezei Matyi formáció vált igazán híressé. A régi zenekar prímásai közül már csak Csányi Sándor muzsikál. Ő a zenekarunk vezéralakja. Egyik fia ifj. Mezei Sándor a második prímás, kisebbik fia Mezei Alin az állandó brácsás. Csányi Sándor unokái is egyre jobban zenélnek. Gyakran Alin fiát viszik magukkal bőgőzni.

Šukovci

Feketebalog a mai Szlovákia mértani középpontjában, a Besztercebányai kerület Breznóbányai járásának területén található. Feketebalog kialakulása a 17. század elejére datálható és a bányászati tevékenység fejlődésével, illetve az ezt kiszolgáló fakitermeléssel függ össze. A feketebalogi szlovákok hagyományos kultúrája a Felső-Garam mente jellegzetes, a környezettől jól elkülöníthető egységet alkot. Ez az egység a népviselet, a népi építészet, de a folklór gazdag örökségében, így a zenei-és tánchagyomány területén is megmutatkozik. A falu cigányzenészei ebből a sokrétű hagyomány-anyagból kívánnak ízelítőt adni, elsősorban a hangszeres népzene jellegzetes, feketebalogi dallamainak bemutatásán keresztül. A zenekar neve – „Šukovci” – a koncert zenészeinek (illetve azok többségének) édesapja, Július Bartoš „Šuko” (1933-2006) ragadványnevéből keletkezett. 

Felhívjuk közönségünk figyelmét, hogy az előadás vegyes elrendezésű, ülő jegy vásárlása esetén az ülőhelyek érkezési sorrendben foglalhatók el.