A brit jazz aranykora a 21. században
A Mammal Hands és társai
A jazz hazája Amerika, azon kívül viszont az angolszász országokban, Nagy-Britanniában tudott a leggyorsabban fejlődni, ám ezt a helyzeti előnyt nem feltétlen használta ki. A 21. század 10-es éveire azonban a jazz legújabb hajtásai közül számos Angliában sarjadt. Shabaka Hutchings, Nubya Garcia, Ezra Collective, a Gondwana Records kiadó előadói, köztük a Mammal Hands, amely a Zene Háza tavaszi mini jazzfesztjének egyik fellépője.
Mini britjazz töri
Az afrikai behurcolt rabszolgák zenéjén nyugvó amerikai jazz már a 10-es, 20-as években visszahatott a legnagyobb számú bevándorlók országára, Nagy-Britanniára, ám kifejezetten jellegzetes brit jazz nem született mindebből. Nagyhatású előadók persze születtek a szigetországban (mások mellett Ronnie Scott, John McLauglin, Dave Holland, John Taylor, Courtney Pine, a Zene Házában is járt John Surman), de az angol jazznek egyrészt a 60-as évektől erősebb afrikai, Karib-térségbeli bevándorlási hullám adott lendületet, másrészt a más műfajokkal való fúzió. A hetvenes években a fúziós progjazz – Colosseum, If, Henry Cow – vitte a prímet, a nyolcvanas évek végétől a soult, funkot, hiphopot beemelő acid jazz-színtér (Brand New Havies, Incognito, James Taylor Quartet, Jamiroquai), később pedig a jazz és tánczene találkozása: nu-jazz, broken beat. A kilencvenes évektől nyílt klubok (a camdeni The Jazz Café), rádióállomások (Jazz FM), lemezkiadók (Talkin’ Loud), iskolák, szervezetek munkássága a 2000-es évekre érett be először (F-IRE Collective, Polar Bear), de az elmúlt 15 évben robbant igazán.
A brit jazz reneszánsza
Gilles Peterson rádiós dj, producer már 1987-ben alapított Acid Jazz nevű kiadójával úttörő volt, amit a 90-es években a Talkin’ Louddal, a 2000-es években a Brownswood lemezcéggel folytatott, de az eklektikus színtérmotor Peterson mellett egy másik kiadó, a manchesteri Gondwana létrejötte hasonlóan fontos táptalaj lett. Utóbbit Matthew Halsall trombitás alapította és gombamód kezdtek szaporodni körülötte a spirituális, posztminimalista jazz előadók (Mammal Hands, Portico Quartet, GoGO Penguin, Svaneborg Kardyb – utóbbi szintén járt már a Zene Házában). A harmadik nagy momentum Shabaka Hutchings szaxofonos-klarinétos felbukkanása, aki mind szólóban, mind bármely formációjával (Sons Of Kemet, Shabaka and the Ancestors, The Comet Is Coming – eljöttek a Zene Házába is) mesteri és nagyhatású. Mindezek nyomán burjánzani kezdett a brit jazz-színtér, klubok nyíltak, új kiadók alakultak, az említettek mellett feltűnt a fúziós Dinosaur, a Yussef Kamaal jazzhop duó (akik szólóban is jelentősek), a tenorszaxofonos Nubya Garcia, az elektronikával flörtölő Moses Boyd, a tradicionálisabb Xhosa Cole, a sokszínű zenéjével a mainstreambe is áttörő Ezra Collective, az afrobeates Kokoroko, a Zene Házát is megjárt Alfa Mist – és így tovább. A brit jazz sokak szerint eddigi legjobb korszakát éli, amiből a 2026. április 16-17-i Új jazz a horizonton – Két nap jazz a Házban minifesztiválon mi is részesülhetünk, hiszen a Mammal Hands szaxofon-zongora-dob felállású minimalista megszólalású, hipnotikus hatású formáció is fellép tavasszal. A legendás ACT kiadónál megjelenő Circadia című új albumukat mutatják be, amelyen először szerepel régi barátjuk és új dobosuk, Rob Turner (korábban a GoGo Penguin tagja) – és amely merész új irányt jelöl: lüktető, ritmikailag élő és érzelmileg mély zene várható.
Szöveg: Dömötör Endre
Fotó: Tania Blanco
Mini jazzfeszt a Zene Házában április 16-17-én! Új jazz a horizonton – Két nap jazz a Házban címmel elsősorban a jazzrajongóknak, de általában minden zenekedvelőnek kedvezünk azzal, hogy a műfaj kortárs nagyágyúi közül kettő is – a brit Mammal Hands trió és a brazil Amaro Freitas – megtekinthető egymást követő napokon.
