.jpg)
"A valaha komponált egyik legfontosabb zongoramű"
Borbély László-interjú
Olivier Messiaen (1908-1992) egyike a klasszikus zene nagy összegzőinek: művein keresztül a komplett világegyetem szintézisére törekedett. Ennek a törekvésnek egyik legjellegzetesebb példája Madárkatalógus című monumentális zongoraciklusa, amelyet Borbély László zongoraművész jóvoltából a magyar közönség teljes egészében először a Zene Házában hallhat. A koncert apropóján szóba került, hogy miért a Madárkatalógus a zongorairodalom egyik legvirtuózabb, legkomplexebb alkotása, hogy utol lehet-e érni egy madarat a zongorán, de sok más mellett az, hogy milyen zenetörténeti és ornitológiai előadások színesítik a darab előadását.
Miért áll annyira közel hozzád Messiaen világa?
Amikor nagyjából húsz évvel ezelőtt először találkoztam Messiaen zenéjével, akkora hatást tett rám, amely azóta sem halványul, sőt, egyre kiismerhetetlenebb, a szó legpoétikusabb értelmében. Világéletemben vonzódtam minden olyan műalkotáshoz, amelyben valamilyen mögöttes szimbólumrendszer, vagy általában valami művészileg többértelmű áll a háttérben, így történt Messiaen-nal is; rögtön megéreztem, hogy szükségem van rá – illetve talán mondhatom, hogy „neki is rám.” Ha Messiaen-t játszom, vagy hallgatok, máig is mindig megérintve érzem magam.
Mi adta az indíttatást, hogy lemezre vedd a teljes ciklust?
Nem sokan vállalkoztak eddig rá… Mindig is vonzottak az ehhez hasonló nagy vállalkozások, ezért is rögzítettem korábban lemezre Bach-tól a Goldberg-variációkat vagy A fúga művészetét. Jelenleg pedig Bartók mindhárom zongoraversenyének felvételén is dolgozom. A Madárkatalógus azért is talált meg, mert tapasztalatom szerint Messiaen itt találta meg igazán a saját, egyéni hangját. Ez maga a Messiaen-világ, a maga mennyei színvilágával, ugyanakkor kontrasztként sötét démonjaival együtt. Zongoristaként pedig óriási kihívásnak éreztem, hogy a zongorairodalom valaha írott művei közül az egyik legvirtuózabbat, legkomplexebbet megtanuljam. Ki akartam próbálni, hogy ezeket a lehetetlenül gyors tempókat hogyan tudom megvalósítani. Messiaen sokszor a játszhatóság határát feszegeti. Egy madár sebességét nehéz utolérni – és ez ebben az esetben szó szerint igaz!
Milyen szerepet tölt be a ciklus az életműben és a zenetörténetben?
A szerző zongorakompozíciói között ez abszolút főműnek tekinthető, de általában véve is kétségkívül máig a valaha komponált egyik legfontosabb zongoramű.
Mik azok az elemek és hatások, amelyekből felépül Messiaen jellegzetes, azonnal felismerhető zenei nyelvezete?
Messiaen már egészen korán lefektette azokat a zeneszerzési elveket, amelyekhez aztán egy életen át ragaszkodott, és amelyek egészen egyedivé teszik a zenéjét. Legfontosabb volt számára – aki különben „zeneszerzőnek és ritmikus”-nak aposztrofálta saját magát – az Idő fogalma, ehhez kapcsolódóan kiemelt jelentőséget tulajdonított a ritmusnak. Előszeretettel használta fel a legkülönfélébb metrikai rendszereket, például a görög versmértéket és az indiai zenére jellemző ritmusképleteket. De ugyanígy tett mindenfajta szimmetrikus, vagy éppen aszimmetrikus ritmussal is. Sajátos hangsorok szerint komponált, melyeket szintén ő foglalt rendszerbe. Színakkordjait szinesztéziás hallása is maximálisan kiszolgálta. Mélyen megélt katolikus hite pedig alapvető fontosságú, ezért sem véletlen a szimbólumokhoz való vonzalma, a teológiai összefüggések keresése, vagy a gregorián stílus hatása. Számára minden, amivel csak találkozott, az Isten által teremtett világ szerves része, nem véletlen, hogy a Madárkatalógus előszavát is így kezdi: „Minden valódi.” Vagyis, ő mindezt készen kapta a Teremtőtől.
A koncert egyik különlegessége lesz, hogy a kottában szereplő költői leírásokat a közönség is olvashatja majd zenehallgatás közben. Mik ezek, miért szerepelnek a műben, és mi a jelentőségük?
Ezek a leírások egyfajta programként egészen pontosan rögzítik térben és időben a darabok történéseit, s a műben szereplő hetvenhét madár énekén – és viselkedésén – túl környezetük, azaz a sokrétű francia táj is megjelenik. Az ember csak kapkodja a fejét: hol a Tövisszúró gébics és a Kormos varjú háborúzását halljuk, hol egy világítótorony szirénáját Ushant szigetén, hol a La Meije gleccsereit szemléljük a Duphinéi-Alpokban, hol a Loire folyó völgyében vagy a riviérán járunk, máskor a rekkenő hőségben La Crau félsivatagos tájain hallgatjuk a kabócákat, és így tovább.
Mikről lesz szó a hangversenyhez tartozó előadásokon?
Fazekas Gergely zenetudós kollégám és barátom tart majd egy előadást a darabokról és általában Messiaen művészetéről, továbbá Orbán Zoltán ornitológus, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője fog a műben szereplő madarakról beszélni.
interjú: Pap Péter András
fotó:Szilágyi Lenke
Világszerte kevesen vállalkoznak arra, hogy a ciklus minden egyes tételét egyetlen nap alatt eljátsszák. Magyarországon ez először fog megtörténni Borbély László zongoraművész jóvoltából, aki két évvel ezelőtt rögzítette lemezre a teljes Madárkatalógust, így a mű legavatottabb hazai megszólaltatójának tekinthető. Az előadás további különlegessége abban áll, hogy az egyes tételek részletes „programja”, vagyis a zenei ábrázolás összes, a szerző által kottába írt szöveges részlete követhető lesz a kivetítőn, így a hallgatóság számára szinte egy képzeletbeli operaelőadás élményét nyújthatja a koncert.
Menetrend:
17:00 - 18:00 Messiaen: Madárkatalógus I. rész
18:15 - 18:45 Fazekas Gergely zenetörténész előadása
19:00 - 19:30: Madárkatalógus II. rész
19:45 - 20:15 Orbán Zoltán ornitológus előadása
20:30 - 21.30 Messiaen: Madárkatalógus III. rész
