Az új évezred hangjai
HANGDÓM
Hangdóm – a hangok bolygója
Meglehetősen szürreális élmény: a Zene Háza mélyén egy hófehér kupola. Ez a Hangdóm. Dómra annyiból emlékeztet, hogy korábban valóban létrehoztak kupolás templomokat, szakrális tereket – a legszebbek az ókorból és a reneszánsz időkből maradtak fenn. De a Hangdómba belépve támadnak újabb asszociációk is. Egy űrállomás belseje. Vagy: egy planetárium. Utóbbi közelebb jár a valósághoz. A Hangdóm olyan „planetárium”, amelyben nem a csillagokat, hanem a hangokat, hangzásokat vizsgáljuk. A kupola fehérsége ugyanis egy hatalmas vetítővászonnak köszönhető, amelyre 360 fokban vetít nyolc rejtett projektor. A vászon mögött 31 hangszóró helyezkedik el. Ezekkel az eszközzel egészen különleges hang- és képhatások hozhatók létre. Az önmagában „süket” térbe behozzuk a hangzó univerzumot, az ókori és a középkori tudósok szellemében: az ember zenéjét (musica humana), a hangszerek zenéjét (musica instrumentalis) és a szférák zenéjét (musica mundana). Olyan érzete lesz annak a nagyjából 30-50 látogatónak, aki egyszerre tud majd bejutni a hangdómba – és forgó széken követheti a körkörös történéseket –, mintha benne lenne a hangforrásban, sőt, mintha ő is része lenne a hangzásnak. A másik pillanatban meg úgy érzi majd, mintha a hangok megfogható testekként jelennének meg a kupola alatt, és vándorolnának a maguk útján. Misztikus élmény lehet, igaz?
Dómok hangjára és hangdómok kísérleteire találunk példákat a régmúltból és a közelmúltból egyaránt (lásd keretes írásunkat). De úgy tudjuk, hogy állandóan működő Hangdóm ebben a méretben, látogatható állapotban nincs több a világon. Mit akarunk vele közvetíteni? Mindenekelőtt: az embert körülvevő hangzó világ csodáját, a természet hangjaitól a zene különböző megszólaltatásáig. Látványos, összművészeti produkciók valósulnak meg itt. A hangdóm azonban sok minden másra is képes. Technikai feltételei (lásd keretes írásunkat) képessé teszik a szintetikusan létrehozott, kísérletekben kiérlelt elektronikus zene akár eddig még sose hallott hangzásainak felfedezésére. Valamint: a hang és a tér kapcsolatára, a tér jelentőségére új kompozíciók létrehozásában. Ebben a térben találkozhat össze a népszerű és az avantgárd: a DJ – vagy immár a látvány felől: a VJ –, a tudós zeneszerző és a merész ifjú titán. A Hangdóm hatása, perspektívája szinte végtelen, még magunk sem tudjuk, mi mindenre lesz képes. Az biztos, hogy ebben a csoda-lombikban szólal meg az új évezred igazi hangja. Az a hang, amire mindenki kíváncsi lesz!
Batta András
A Hangdóm technikai adottságai
A hangdóm (sound dome) létrehozásának célja a látogatók számára olyan, az ismert mozi- és egyéb térhatású szabványokon túlmutató hang- és vizuális élményt biztosító tér létrehozása, amely egyúttal egyedülálló eszközként is használható alkotó- és előadóművészeti produkciók, valamint akusztikai kutatócsoportok számára. Ez a hangtér-elrendezés nem csak a kortárs zene eszköze, hanem lehetőséget, eszközrendszert és egyedülálló teret nyújt a valódi, háromdimenziós hangzásélmények létrehozásával összefüggő kísérletekhez, hangreprodukcióhoz is. Az élmény vizuális kiterjesztése a hatás fokozása szempontjából előnyös, a cél azonban nem csupán egy IMAX-szerű moziélmény létrehozása annak ellenére, hogy a tervezett többcsatornás elrendezés és beállítás támogatja az ismert formátumok lejátszását, egyúttal megfelel valós idejű események és tudományos kísérletek igényeinek is. A hangdóm kialakításában szerepel egy félgömb alakú speciális, hangáteresztő vetítővászon, amelyben a kupola teljes belső felületére vetítünk. A hangdóm technikai eszközrendszere a félgömbhéj-mentén elhelyezett 8 db nagyfelbontású projektorból, 27 szélessávú hangsugárzóból, valamint 4 db szub (mély-effekt) hangsugárzóból áll.
A hangdóm kialakítása lehetővé teszi:
a, térhatású hangfelvételek lejátszását,
b, akusztikai jelenségek bemutatását,
c, hangszer-kísérleteket, kísérleti hangszerek létrehozását (valós idejű vezérléssel),
d, események hangosítását, közvetítését (közvetítés a ház más helyszíneiről, vagy termeiből, illetve előadás a hangdómon belül),
e, hang (rádió-) játékok és muzeális hangfelvételek bemutatását (történelmi esemény hangreprodukciója, természeti jelenségek, valódi hangzások bemutatása stb.).
Lakatos Gergely, hangmérnök
Dómok és hangdómok
Vannak olyan nevezetes dómok, katedrálisok, amelyek nemcsak akusztikai terükkel, hanem a zenére gyakorolt hatásukkal is kiemelkednek. Ilyen például a párizsi Notre Dame, amely a szabályozott és lejegyzett polifón (azaz többszólamú) zenének adott otthont és mintát a 12. században. A gótikus építmény struktúrája és a korai többszólamú kompozíciók felépítése között szoros összefüggés figyelhető meg. Szenzációt keltett 1436-ban a firenzei dóm kupolájának befejezése – Filippo Brunelleschi műve – amely az egyik nagy zeneszerző-kortársat, Guillaume Dufayt arra serkentette, hogy a kupola arányait a felszentelésre készült motettájának zenei arányaivá fordítsa le. Ugyancsak jelentős a velencei San Marco katedrális többkupolás tere, amely énekes, illetve hangszeres együttesek egymásnak felelgető, hol széttartó, hol összeolvadó zenélését tette lehetővé, létrehozva a barokk zene egyik legfontosabb jellegzetességét.
Az újabb időkben először Le Corbusier, a híres építész tett kísérletet hangdóm-szerű építményre, amely az 1958-as brüsszeli világkiállításon valósult meg, egy jelentős 20. századi zeneszerző, aki egyben mérnökként Le Corbusier párizsi irodájának munkatársa volt: Iannis Xenakis közreműködésével. A technikát a holland Philips cég szállította, és a futurisztikus épületben számtalan hangszórón át elektroakusztikus zene szólt, miközben vetítésben a földi élet kulturális emlékei és az univerzum álomképei váltakoztak. A pavilon elektroakusztikus zenéjét Xenakis és Edgar Varèse írta. Igazi dóm kinézete volt az Osakai expón (1970) a nyugat-német pavilonnak (építész: Fritz Bornemann). A kék, „szférikus” auditóriumban a korszak egyik meghatározó zeneszerzőjének, Karlheinz Stockhausennek három elektroakusztikus műve hangzott fel 183 napon át, naponta 5 órán keresztül folyamatosan, körülbelül egymillió látogató előtt.
