Mint egy Magyarország-kurzus

A Partitúra című műsor, melyet Miklósa Erikával ketten vezetnek, öt éve fut a televízióban, 75 adást láthattak a nézők. A műsor lényege: országjárás, ismeretterjesztés, bemutatva a helyi jellegzetességeket, szokásokat, az ott élők közreműködésével. Kicsit bővebben hogy hangzik ez?

A Partitúra című műsor arra épült, hogy az nézőket megismertesse a Budapesten kívüli, nagyon érdekes és gazdag világgal, a vidéken élők mindennapi kultúrájához kapcsolódó tevékenységekkel, azokkal az emberekkel, akik sokat tesznek a helyi közösségekért. Szerettük volna megmutatni, hogy Magyarország nemcsak a fővárosból áll, hogy Budapesten kívül, akár egészen kis közösségekben is működnek kulturális és egyéb intézmények, projektek. Tulajdonképpen Rockenbauer Pál híres Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozata lebegett előttünk mintaként – persze, mi sokkal kényelmesebben utaztunk az egyes helyszínekre, mint ők annak idején –, mégpedig annyiban, hogy mi is az ország sokszínűségét szerettünk volna bemutatni. Amikor elindultunk, úgy gondoltuk, hogy egy-két évadon át megy majd a műsor, mostanra pedig már túl vagyunk öt évadon. Valóban, 75 műsor készült el, ám ez sokkal többet jelent 75 településnél, hiszen egy műsorban több helyszínt is bejártunk.

Miért érezték szükségesnek, hogy a műsorfolyamból egy talkshow szülessen a Zene Házában?

Eredetileg úgy gondoltuk, hogy érdekes lenne megnézni, hogy mi lett azokkal az emberekkel, akikkel évekkel ezelőtt beszélgettünk, hogyan folytatták tevékenységeiket? De aztán alakította magát ez az új forma, és végül az lett a koncepció, hogy egy-egy hely szellemét, és egy hozzá kapcsolódó, mindannyiunk számára fontos eszmét próbáljuk megidézni a Magyar Zene Házában. Így aztán felbukkannak majd új beszélgetőtársak, hogy úgy mondjam: új „szólamok” a Partitúrában.

Az első helyszín Pannonhalma lesz január 17-én, a hozzá kötődő téma pedig: a hit.

A hit köré fonjuk az estet, a fő beszélgető társunk Dejcsics Konrád bencés szerzetes lesz, a főapátság kulturális igazgatója. Úgy tervezzük, hogy minden beszélgetésnél lesz két zenei produkció is. Az első alkalommal Ránki Fülöp Liszt Ferenc Költői és vallásos harmóniák című zongoradarab sorozatból játszik, és mellette a nemrég felfedezett Papp Mukunda Mátyás szólaltatja meg a gitárját, egészen más stílusban. Ő Krisna-tudatú családba született, így egész gyerekkorát átszőtte a védikus filozófia szerinti élet, és mivel a zene és az ének a Krisna-tudatban is fontos, ezért az ő személye és játéka remekül ellenpontozza majd Pannonhalma szellemiségét. Az élő zene mellett újdonság, hogy míg a tévés műsort Miklósa Erika és én vezettem, itt Novák Péter lesz a moderátor, és mi Erikával szintén beszélgető partnerek leszünk.

Mi várható még a következő hónapokban?

Márciusban, kapcsolódva az emlékévhez is, Petőfi Sándor lesz a téma, Kiskőrös és környéke lesz a vendég, többek között a költővel kapcsolatos irodalomtörténeti érdekességek kerülnek elő, bevonva a slam poetry műfaját is. Áprilisban a költészet napjához kötődünk, Weöres Sándor szellemében, akinek idén ünnepeljük születése 110. év fordulóját. Azon az esten Szombathely kultúráját is megidézzük, hiszen Weöres Sándor itt született, 1913-ban.

A Partitúra sorozattól ön mit kapott személyesen? Mivel gazdagította az életét?

Nagy ajándéknak tartom, hogy részt vehettem a műsor készítésében. Egyrészt korábban nem ismertem Magyarországot rendesen, és rengeteg olyan helyre eljuthattam, ahol még nem jártam, másrészt óriási töltést adott, mert különleges emberekkel, ügyekkel találkozhattam, legyen szó sportról, esélyegyenlőségről, zenéről, irodalomról, környezetvédelemről vagy bármiről. Számomra olyan volt, mint egy Magyarország-kurzus. Ezekkel a beszélgetésekkel itt, a Zene Házában, a fő célunk a felfedezések izgalmának átadása, ami bennünket is mozgatott. Illetve, hogy a városok, falvak bemutatása mellett teret adjunk fiatal művészeknek. Szóval, a szórakoztatva tanítás „zeneházás” elve ezt a vállalkozásunkat is áthatja. Nálunk nemcsak a zene mindenkié, hanem a Ház is, a maga számtalan csodájával.