Fennesz (AUT) | Raphael Roginski (POL-GER)

Fennesz és Raphael Roginski a Zene Házában! Két anti-gitárhős, két egyedi hangszerhasználat, két szólókoncert. Az osztrák elektronikus zenei úttörő, Fennesz a Mosaic című új albumával tér vissza, amely a gitáralapú ambient és a glitch-szimfónia határait feszegeti. Hozzá csatlakozik a lengyel Raphael Roginski, aki a zsidó és kelet-európai zenei hagyományokat elegyíti kortárs improvizációkkal: folklórmotívumok és kísérleti textúrák egy bensőséges szeánszban, amely során a megidézett hangok és történelmi jelentésük rezonanciája akusztikus emlékezettérré alakul.

Az este időrendje:

20:00 - 20:50 Raphael Roginski
20:50 - 21:10 átállás
21:10 - 22:10 Fennesz

FENNESZ
Christian Fennesz a kortárs elektronikus zene kimagasló alakja, aki a gitárt és a laptopot szimbiotikus viszonyban kezeli. Legfontosabb lemezeivel – Endless Summer - 2001, Venice - 2004, Black Sea - 2008, Bécs - 2014, Agora - 2019, Mosaic - 2024 – az ambient, a glitch, a drone, az elektroakusztikus zene határait feszegeti. Olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Ryuichi Sakamoto, David Sylvian, Sparklehorse, King Midas Sound, Jim O'Rourke vagy Mike Patton, így zenei világa folyamatosan formálódott a különféle együttműködések mentén, mégis mindig végig önazonos maradt.

Mosaic című új albumán visszavonultan, precíz munkarend szerint dolgozott: reggeli fényben komponált, délután kísérletezett, este szerkesztett. A végeredmény egy mozaikszerű, ragyogó és sötét hangképeket egyaránt felvonultató anyag, amelyben a glitch-rétegek alatt finom dallamok bújnak meg, a ritmus pedig hol 7/4-ben dobban, hol valami ismeretlen metrumot követ. Fennesz zenei világa egyszerre strukturált és szabadon áramló, technikailag kifinomult és érzelmileg mély, akár egy hangtájkép.

Az album zeneileg merészen kalandozik a szimfonikus elektronikától a nyugat-afrikai pophatásokig, miközben megőrzi Fennesz érzékeny, rétegzett textúráit. A Mosaic az Endless Summer és a Venice időtlen lenyomatait viszi tovább, de immár egy új horizont felé sodródva: ahol a tenger sötétebb, a fények kontrasztosabbak, a hangörvények pedig még szuggesztívebbek. Egy érett szonikus önarckép.

RAPHAEL ROGINSKI
Raphael Roginski a kelet-európai zenei emlékezet megszállott feltérképezője. Bluesgitáros technika, jazz-háttér, etnomuzikológiai mélyfúrások – és közben valami nagyon mai, nagyon személyes. Roginski a zsidó hagyományból, a kurpie folklórból vagy épp a 70-es évek szenegáli hangzásából épít hangképeket, amelyek egyszerre archaikusak és radikálisan kortársak. Akár preparált gitáron játszik Bachot, akár szólóban idézi meg a nigunok spirituális világát, zenéje mindig emlékeztet: a múlt élő hanganyag.

Projektjei – Shofar, Żywizna, Elik, Hizbut Jamm – kontinenseket és korszakokat kötnek össze. Legutóbbi munkái, a Talán és a Žaltys, a régió zenei gyökereit kortárs értelmezésekben fordítják le, gyakran nemzetközi zenészekkel közösen. Roginski nemcsak zenét játszik, egy archívumot tár elénk, emlékeket idéz, és életben tartja mindazt, ami már majdnem a feledésbe veszett.