Kirill Troussov, Szűcs Máté, Fejes Krisztina, Onczay Zoltán

Aki elolvassa a koncert címében szereplő neveket, joggal teheti fel a kérdést, hogyan is alakult ez a formáció. A kezdeményező Onczay Zoltán csellista volt, aki kollégáival - Szűcs Mátéval és Fejes Krisztinával - karöltve kérte fel Kirill Troussov és Langer Ágnes hegedűművészt egy kamarazenei együttműködésre. A koncerten két monumentális kamaraművet hallhatunk, Dohnányi Ernő Op. 10-es Szerenád vonóstrióra című művét, valamint Johannes Brahms Op. 25-ös g-moll zongoranégyesét. A darabokról a hangverseny közben a ZeneMűvek; Dénes-Worowski Marcell és Seidl Dénes fognak beszélgetni a tőlük megszokott könnyed, humoros és tartalmas stílusban.

Dohnányi tizenhét évesen komponált első vonósötöséről Brahms úgy nyilatkozott, maga sem tudta volna jobban megírni a művet. Progresszív, a hagyományba mégis szervesen illeszkedő jellemzői miatt a majdnem tíz évvel később, koncertturné közben elkészült Szerenádot nyugodtan említhetjük egy lapon a brahmsi megjegyzés nélkül is gyorsan elhíresült kvintettel. A vonóstrióra írt öttételes szvit mellett Brahmsnak – Dohnányi egyik legfőbb stílusforrásának – a legkorábbi érett zongoranégyese hangzik el a koncerten.

Egy kudarcba fulladt műfaji kísérlet után Brahms hivatalos első zongoranégyese kitűnő példa arra a kompozíciós módszerre, amelynek hatásától számos későbbi zeneszerző sem tudott szabadulni. A témákat rögtön bemutatásuk után variálni és transzformálni kezdi, állandó, szerves kibontakozás érzetét keltve. Az első zongoranégyesben a romantika zenei szókincse és érzelmi telítettsége klasszikus formai kiegyensúlyozottsággal és szinte szimfonikus hangzásokkal társul. A témák kidolgozása Brahmsot juttathatja eszünkbe, nyomokban Mozart és Schubert is felbukkan itt-ott, sőt a magyaros elemek sem hiányoznak a palettáról, ám a rendkívül tudatosan kimunkált Szerenád már Dohnányi saját hangján szól, bizonytalan tonalitása pedig a 20. század fejleményeit vetíti előre. Maga a szerenád műfaja azonban elkerülhetetlenül 18., de legalábbis 19. századi konnotációkat hoz magával, és Dohnányi nem is fordít ezeknek teljesen hátat: a darab például indulóval kezdődik, mint a korábbi szerenádok közül oly sok, és románctételt is tartalmaz.

A koncert az NKA támogatásával jött létre.