Nekünk írták a dalt! – A társművészetek tere

Minden idők legátfogóbb Kádár-kori poptörténeti kiállítása a Magyar Zene Házában az a nagyszabású, élményközpontú tárlat, mely a rendszerváltozás előtti évtizedek popkulturális vonatkozásait igyekszik minél több szempontból megragadni. E sorozatban zenei szakemberekkel beszélget az időszaki kiállítás szakmai kurátora, Jávorszky Béla Szilárd. A társművészetek terét bemutató beszélgetés során Vass Norbert, művészeti író, szerkesztő, kritikus a vendég.

Az underground zene és a kortárs művészet különösen a nyolcvanas években talált termékenyen egymásra. Egyfelől azok a művészek, akik szerettek volna kitörni az egyre inkább formalizmusba hajló, belterjessé váló avantgárd világából, rájöttek, hogy az ifjúsági zenén mint médiumon keresztül a művészi mondanivalójuk lényegesen több emberhez juthat el. Másrészt sokat rájöttek, hogy maga a popzene esztétikai minősége is egyre inkább közelített az avantgárd művészeti produkciók színvonalához. Miközben a hivatalos intézményrendszeren kívüliség igazi közösséggé formálta az amúgy egymástól függetlenül függetlenségre törekvőket. A tiltott vagy megtűrt szubkultúrák, kulturális körök tagjai könnyen megértették egymást, így az alternatív nyilvánosság különböző akcióin nagyjából mindig ugyanazok az emberek vettek részt, függetlenül attól, hogy irodalmi, képzőművészeti, filmes vagy zenei eseményről volt szó. Mindezt tovább erősítette, hogy igen sok művész kísérletezett több műfajban, szabadon használva fel kifejezési formaként a különböző médiumokat. Szoros kapcsolatot biztosítva az egyes művészeti ágak között, egymást segítve a közönséggel való kommunikációban, legyen az filmzene, vagy egy-egy fellépőruha megalkotása.