SOLD-OUT - Pogányság a zenében

Kalandozások a zenében az ország legszórakoztatóbb, legbeszédesebb ének-zene tanárával. Tóth Árpád nem csak kiváló előadó, karnagy és művész, de magával ragadó előadásaival azt is képes elérni, hogy még a legbátortalanabb emberek is lépjenek egy lépést előre. A XIX. század második felétől feltűnő érdeklődéssel fordulnak a zeneszerzők a pogány rituálék vélt vagy valós világa felé. Barbárság, boszorkányszombatok, emberi áldozat, Baba Yaga és még sok más érdekesség vár felfedezésre.

Milyen esztétikai értékek mentén jeleníthető meg nyugati, keresztény zenekultúránkban a pogányság eszméje? Milyenek a dallamok, a szövegek, a hangszerelés, mely a különböző szerzők barbárság-képéhez kapcsolódnak? Bár a zeneszerzők legtöbbje nem rendelkezik közvetlen tapasztalattal a pogányság és barbárság világából, zenéjükben mégis (vagy épp ezért) élénk színekkel festik meg azokat. Járjunk utána, mitől „barbaro” Bartók allegrója és írtak-e azonos című művet korábban. Dúdoljunk bele Muszorgszkij csodálatos szimfonikus költeményébe, az „Éj a kopár hegyen”-be és legyünk tanúi a sötétség és fény, a káosz és a rend, a boszorkányság és a hit párharcának. Hogyan jelennek meg Borodin méltán híres jelenetében, a Polovec képben a kán rabszolgái és mitől „tért ki a hitéből” a sokat látott és hallott párizsi közönség Stravinsky Tavaszi áldozatának bemutatóján. Zeneművek, melyek az egyes szerzők stílusának legmarkánsabb képviselői.