Szubjektív! Batta András sorozata - Hommage à Freddie bérlet

Bolygó opera… Vagy inkább: operabolygó? Mindkettő igaz, mert az opera hatalmas világ, és szüntelenül mozgásban van. Kisugárzása felmérhetetlen. Még Freddie Mercuryt is megperzselte, aki vágyott „operás” éneklésre, alkalmas volt rá a csodás operaénekesnő, Monserrat Caballé oldalán az operaszínpadon. A tavaszi Szubjektív sorozat ötlete a Zene Háza Freddie Mercuryhoz kötődő időszaki kiállításából ered, de nemcsak a körül forog. Remekművek között bolyongunk, és tükröket keresünk, amelyekben más arcok mellett a sajátunk is föltűnhet egy-egy pillanatra. Kissé szürreális, de igaz: a tükrön átlépve egyben átlépünk a magunk határain is. Nézzük tehát, hogy mi van „odaát”!

Március 18. Bolygó opera (Hommage à Freddie) #1
Orfeusz – a művész önarcképe, az első operák főhőse, az első opera-remekmű ihletője visszatérő alakja az operaszínpadnak. Bennünket most az érdekel, amikor más hősök maszkja mögött jelenik meg, Wagnernél, Bartóknál…

Április 23. Bolygó opera (Hommage à Freddie) #2
Szabadság, szerelem! A szabadság jogáért minden generáció megküzd. Apák és fiúk, hazák és hazafiak fordulnak szembe egymással. Az operákban a szabadságot gyakran a szerelem hozza el, életen innen és túl egyaránt. Hol? Például Mozartnál, Verdinél…

Június 2. Bolygó opera (Hommage à Freddie) #3
Opera – életre, halálra? Mikor? Amikor az opera fontosabb volt, mint a politika, amikor a politika témája maga volt az opera. Amikor létkérdés volt, hogy kikkel azonosuljon az operaszínpadon a kor embere. Vegyünk egy negyven évre szóló bérletet Párizs operaházaiba, a 18. század közepétől…