Egy látnokot akartam megmutatni a nézőnek
Szemző Tibor A Kafka-szigetekről
Szemző Tibor Kafka-szigetek című alkotása a 2026-os éveleji DOME_RELOAD minifesztivál egyik visszatérő darabja lesz – közönségtalálkozókkal. A Hangdómban látható vetítés születésének körülményeiről kérdeztük a szerzőt, aki emellett azt is elárulta, hogy a Kafka-történet milyen fázisokon ment keresztül.
A Kafka-szigetek című dómfilm története úgy kezdődött, hogy született egy 8 mm-es film, Franz Kafka A császár üzenete című szövegére, amihez aztán készült zene is.
Csak részben, mert ennél hosszabb a történet. A Kafka-sztori ugyanis Az Élet vendége című Csoma-filmem 2007-es kalkuttai bemutatóján kezdődött, ahová egy olyan Kafka-kötetet vittem magammal, amiben Kafka elbeszélései szerepeltek. Kalkuttában nagyon más olvasata van Franz Kafka szövegeinek, és egyáltalán, onnan nézve nagyon más Közép-Európa is. Akkor derengett fel az ötlete a Kafka-szigeteknek, ami aztán többféle olvasatban valósult meg: először egy installációként Szlovákiában, egy Pozsony melletti zsinagógában, aztán színpadi műként, amit többek között a Müpában is bemutattunk, és több koncerten is megszólalt. Mivel én nyelvekkel, illetve a nyelvek zenéjével dolgozom, ezért a Kafka-szigetek alapötlete az volt, hogy egy számomra kedves szöveg nagyon sok nyelven szólaljon meg. Ebből született rádiójáték is, amit Forgách Andrással közösen készítettünk, és kiadtam vinyl lemezen is, amin A császár üzenete több nyelven elhangzik, mintegy zenei szólamként.
A nyelvek zenéjével dolgozom – mondta az imént. Ez a tematika, ha lehet így nevezni, hogyan alakult, változott, fejlődött az idők során?
A kilencvenes évek óta foglalkozom tudatosan ezzel a témával, de a kezdetei a gyerekkorig nyúlnak vissza, amikor a régi, nagy rádiók állomáskeresőin számomra olyan titokzatos helyek jelentek meg, mint Isztambul vagy Oslo, és izgalmasnak találtam, ahogy a rádió gombját tekergetve mindenféle nyelveken beszéltek. A nyelvek már akkor sokat jelentettek nekem, de ez igazából a Csoma-filmben teljesedett ki, hiszen Csoma 21 nyelven beszélt, és ezek a nyelvek a filmben meg is szólaltak. A Kafka-szigetek esetében viszont az volt az ötlet, hogy ugyanaz a szöveg hogyan hangzik különböző nyelveken? Mert a különféle nyelvek mögött különféle világok, kultúrák, civilizációk húzódnak és tárulnak fel. A Kafka-szöveget éppen ezért felvettem 29 nyelven, legalább száz anyanyelvű beszélővel. A beszélt hangok körbe vannak véve zenei szólamokkal, a képi világ pedig nem más, mint Kafka élethelyszíneinek megjelenítése. Ezek azok a helyszínek, ahol ő élt vagy ahová utazott. És ezeken a helyszíneken megjelennek Kafka életének fontos szereplői is, mint például utolsó szerelme, a Berlinben élő Dora Diamant, vagy az a fiatal, dombóvári medikus, Klopstock Róbert, akivel a Magas-Tátrában barátkozott össze. Az egész dómfilm tulajdonképpen egy vonatút, azaz egy vonatból kinézve halljuk a Kafka-szöveget, és közben látjuk a helyszíneket, a szereplőket.
A Hangdómra való adaptálásnál mi jelentette a legnagyobb kihívást?
Hogy hogyan lehet ezt az óriási anyagot 20-25 percben értelmesen és szerethetően megjeleníteni annak, aki se Kafkát nem ismeri igazán, se ezt a sok nyelvet nem hallotta még. És hogy a néző kapjon egy, a szokványostól eltérő Kafka-képet. Egy szerethető embert, egy vitális gondolkodót, egy látnokot akartam megmutatni a nézőnek ennek a varázslatosan szép szövegnek a segítségével. Azt a harmóniát és összecsengést szerettem volna érzékeltetni, ami számomra egyértelmű.
Szimbolikusnak tűnik, hogy épp a két szívügye, a Kafka-szigetek és Csoma Kaleidoszkóp szerepelnek a Hangdóm műsorán.
Valójában sok más téma is érdekel, de a Hangdómban ezeket lehetett a legnagyszerűbben megjeleníteni. Van még egy nagy tervem, amit szívesen adaptálnék erre a helyszínre, mégpedig a Duna, amivel szintén tíz éve foglalkozom, és amiből szintén készült egy 8 mm-es film. A Csoma és a Kafka után a Dunával összeállna egy trilógia a Hangdómban.
Interjú: Nagy Viktória
Fotó: Márkos Tamás
A császár üzenete különböző helyszínekről, különböző emberektől, különböző nyelveken
A császár üzenete különböző helyszínekről, különböző emberektől, különböző nyelveken. A RE_LIVE vetítésen az alkotótól, Szemző Tibortól is kérdezhet a közönség.
