.jpg)
„Nagyon konstruktív és motivált korszakomat élem” Várdai István-interjú
2023. május 20-21. Várdai István Kurátori hétvége
A Bécsi Zeneakadémia csellótanszékének professzora, a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője, a világ nagy koncerttermeinek visszatérő vendége. Várdai István május 20-án és 21-én a Magyar Zene Házában tart kurátori hétvégét – ezen a két napon minden olyan tevékenységről képet kaphatnak az érdeklődők, amelyek a Liszt Ferenc-díjas csellóművészt foglalkoztatják.
Májusi kurátori hétvégéjének programja rendkívül szerteágazónak ígérkezik: lesz mesterkurzus, lesznek beszélgetések több témában, és persze koncertek is. Mi alapján állt össze a program?
A legfőbb célom az volt, hogy egy kicsit bemutassam mindazokat a dolgokat, amelyek jó ideje foglalkoztatnak, legyen az tanítás, tehetséggondozás, vagy éppen az, hogy a hangszerünkkel, mint eszközzel, hogyan bánunk. Ez utóbbi témával indul a kurátori hétvége programja, amikor a vonós hangszerek megújításáról, illetve azok ideális karbantartási folyamatáról beszélgetünk. Tóth Károly vonóshangszer-készítő mesterrel, hangszerjavítóval kifejlesztettük a TOVA húrtartó rendszert, amit az elmúlt két évben folyamatosan teszteltünk. Ennek lényege, hogy a vonóshangszerek több százéves statikai- és hangbeállítási szokásait a mai kor és technika lehetőségeivel próbáltuk optimalizálni. A Zene Házában bemutatót is tartunk erről, sőt, ki lehet próbálni a rendszert, a különböző beállításokat, a húrokat és sok más kiegészítőt. A fejlesztésünk különben abból a kérdésből indult ki, hogy hogyan lehet mondjuk az én csellómból egy kicsit „hálásabb”, könnyebben kezelhető hangszert varázsolni.
Azért jegyezzük meg, hogy egy 1673-ban készült Stradivari csellóról van szó.
De attól, hogy egy cselló Stradivari, vagy más minőségi öreg hangszer, egyáltalán nem könnyebb zenélni rajta, ugyanis nagyon pontosan ki kell tapasztalni, hogy melyik hang hogyan működik, hogy lehet a legjobb kapcsolatot kialakítani a hangszerrel mint eszközzel. Ehhez viszont tisztában kell lenni azzal is, hogy az ember mit, miért csinál, technikai szempontból. A tesztelés során arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes húros hangszerek hogyan működödnek, és hogy mit lehet kihozni belőlük? Mit lehet rajtuk alakítani, változtatni? Ezen kívül hangszerhasználati tudatosságot próbálunk közvetíteni a bemutatóval, és tulajdonképpen innen bontakozik ki a hétvége többi programja: a mesterkurzus, majd a közös hangverseny a növendékekkel.
Ők a bécsi növendékei?
Igen, és vannak közöttük magyarok is, néhányuk neve már ismerősen cseng a zenekedvelők körében. Szépen alakul a pályájuk, büszke vagyok rájuk.
Szívén viseli a tanítványai sorsát, amit jól mutat a Kamara Akadémiai Egyesületben vállalt feladata is. Mit kell tudni az egyesületről?
Művész barátaimmal és kollégáimmal azért hoztuk létre ezt az egyesületet, hogy hosszú távú tehetséggondozást kínáljunk fiatal zenészeknek. Iskolán kívüli fejlesztéseket szervezünk nekik – főleg a személyes kapcsolataink bevonásával – azért, hogy lehetőséget teremtsünk a tehetségük kibontakoztatására. Sok példát láttam arra a világban, hogy gyakorló művészek kamarazenéléssel, mentorálással segítik leendő kollégáikat. Olyan tehetséggondozó programokat, jól működő gyakorlatokat ismertem meg, amelyek, úgy vélem, eredményesen átültethetők a hazai gyakorlatba is. Az intézményes kereteken belüli tehetséggondozás alapvetően jól működik itthon, de itt pont az egyetemen kívül világra gondolok, például a kapcsolatépítésre, vagy a mesterkurzusokra, a kollégák kurzusaira, akikhez esetleg szeretnének eljutni az egyesületben lévő növendékek. A Zene Házában tartandó hétvége arra is alkalmat ad, hogy az érdeklődők képet kaphatnak arról, amit én képviselek ebben az egészben, amiben hiszek. Lépésről lépésre szeretném az engem érdeklő folyamatokat bemutatni, a végén pedig mintegy megkoronázni a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közös koncerttel.
Ezen a zárókoncerten Alfred Schnittke, Reynaldo Hahn és Csajkovszkij egy-egy műve lesz hallható. Miért pont ezeket a darabokat választotta?
Mert jól reflektálnak életem egy-egy szakaszára. Felütésként Schnittke trióját játsszuk, aminek már a keletkezéstörténete is érdekes, hiszen három zseninek, Msztyiszlav Rosztropovicsnak, Gidon Kremernek és Jurij Basmetnek írta a szerző. Ezt a darabot még kronbergi tanulmányaim alatt ismertem meg, mégpedig úgy, hogy egy fesztiválon eljátszhattam Gidon Kremerrel és Jurij Basmettel. Különleges mű, nem mondanám kifejezetten szépnek a szó szoros értelmében, három tétel, amiben mind a három szólista elegendő teret kap, majd összefonódnak, és végül olyan érzésünk lesz, mint amikor egy üveg bor kiborul az asztalra. Reynaldo Hahn Suite Hongroise című műve a magyar zene kivetüléseit mutatja meg a világban. Akkor találtam rá, amikor a Liszt Ferenc Kamarazenekarral kezdtem dolgozni. Ennek a darabnak, ha jól tudom, ez lesz a magyarországi bemutatója, szóval egyszerre lesz kicsit időutazás és felfedezés is a hallgatók számára. Nagyon szép mű, jól megragadja a magyar zene melankóliáját és a tüzességét is. Egyébként a szerzője venezuelai születésű, zsidó származású volt, aki élete végén a párizsi operát is igazgatta. A Változatok egy rokokó témára Csajkovszkijtól pedig azt az időszakot jelzi, amiben most a növendékeim vannak, hiszen ez az a kötelező darab, amit csellistaként mindenki megtanul, amivel mindenki megküzd. Nem mellesleg ez Csajkovszkij egyetlen csellóra írt versenyműve.
Tanítás, tehetséggondozás, a vonós hangszerek innovációjának kérdése, koncertezés, és persze ott van a családja is – őrületesen sok mindent csinál. Hogy bírja?
Úgy érzem, nagyon konstruktív és motivált korszakomat élem, amikor kifejezetten jót tesz, hogy ennyi mindennel foglalkozhatok. Ráadásul ezek a tevékenységek összefüggenek, az egyik építi a másikat, mert például, amit a zenekarral csinálunk, azt jól tudom kamatoztatni a tanítás terén, és fordítva. Igaz, logisztikailag néha nehéz összehangolni a dolgokat, ez külön kihívás, de ebből is rengeteget tanulok. Legtöbbet épp a szervezettségből és a hatékonyságból, ami zenészként kifejezetten hasznos számomra. Sőt, talán pont a hatékonyságot élvezem a legjobban.
interjú: Nagy Viktória
fotó: Marco Borggreve
május 20., 14:00 A vonós hangszerek megújítása – A „TOVA Innovations” előadása és hangszerbemutatója
május 20., 16:00 Várdai István mesterkurzus
május 20., 19:30 Várdai István és ifjú muzsikus növendékeinek hangversenye Hartmann Domonkos, Felix Vermeirsch, Filip Krzeszowiec, Schmalz Ella, Simic Alexander, Stéger Endre, Temesvári Bence
május 21., 16:00 Kamara Akadémia Egyesület: műhelybeszélgetés a tehetséggondozás perspektíváiról. A beszélgetés résztvevői a Kamara Akadémia Egyesület képviselői, Hornyák Balázs és Várdai István, Fuszek Csilla, a budapesti Európai Tehetségközpont igazgatója, és dr. Fodor Szilvia pszichológus. Moderátor: Becze Szilvia
május 21., 19:30 Várdai István és barátai Magyar Valentin, Szűcs Máté és a Liszt Ferenc Kamara Zenekar
