Ötven éves a hiphop

Persze még rengeteg minden kellett ahhoz, hogy ebből hiphop-kultúra és hiphop-zene legyen, break-tánccal, graffitizéssel, és persze a dj-zéssel, szkreccseléssel, no meg főleg az mc-zéssel, a szövegeléssel. De a hetvenes években egyre többen, egyre inkább haladtak azon a csapáson, amit Kool Herc megnyitott, dj-k sora sajátította fejlesztette a technikát: DJ Disco Wiz, Grand Wizzard Theodore, Grandmaster Flash, Afrika Bambaataa, Jazzy Jay, Afrika Islam. A műfaj eleinte az ő kezeik között formálódott, majd a DJ-kez egyre inkább csapódtak jamaicai mintára a ceremóniamesterek, akik egyre inkább zenére passzolva rímeltek. A DJ-s, diszkós-funkos gyökerek mellett voltak olyan ősök is, akik szinte komplex módon nyújtották a hiphop ősi változatát, de persze Pigmeat Markham comedy-funkja, a Last Poets zenekar spoken wordje, vagy Gil Scott-Heron jazz poetryje még csak bizonyos tekintetben volt proto-rap.

A hetvenes évekbeli szálak az évtized végére futottak ki oda, hogy már nemcsak bulikban, utcai partykon, de lemezen is megjelentek az első rapszámok 1979-ben: The Fatback Band: King Tim III (Personality Jock), Sugarhill Gang: Rapper’s Delight, Grandmaster Flash And The Furious Five: Superappin’, Kurtis Blow: Christmas Rappin’ – utóbbi volt az első nagykiadós rap, és szintén Kurtis Blow-é a dicsőség az első nagykiadós nagylemez ügyében, az 1980-as Kurtis Blow-val (függetlenként a Sugahill Gang előzte meg őt debütjével). Ezzel indult az a folyamat, ami a rapet, a hiphopot a nyolcvanas évek egyik leginkább újszerű, előremutató, folyton formálódó és meghatározó műfajává tette.

 

Ha nagyon nagyléptékben végigszaladunk a zsáner korai történetén, akkor a fejlődési szakaszok a következők: a 79-81-as évjáratok a disco-rap jegyében teltek, funkos alapok, hosszú számok, és egymásra hányt szuper rímek, hegyekben. Aztán 1981-ben két kislemez új irányt szabott: The Treacherous Three Feel The Heartbeatje új szintre emelte a rappelést, Kool Moe Dee már nem olyan szögletes, mint az elődei, sokkal inkább folyékony, megfoghatatlan rímcsavaró. Majd a Grandmaster Flash The Adventures of Grandmaster Flash on the Wheels of Steel című 12”-e új szintre emelte a DJ-technikákkal összeállított zenét, nagyjából megszületett, amit később turntablism néven emlegettek, az instrumentális hiphop alapköve ez, de egyúttal továbblépés a disco-rapből.

1982-ben azonban Afrika Bambaataa Planet Rockja a funkból, boogie-ból kifejlődött electróval kelt nászra erős Kraftwerk-behatással, és ez végképp évekre meghatározta a hiphop továbbfejlődését, megjelent az electro-hiphop – ez a Whodini, Man Parrish, Jonzun Crew és társaik felfutása, no meg a breaktánc világhódító indulása. De ebben az évben volt még egy óriási mérföldkő, a Gradmaster Flash And The Furious Five-féle The Message címéhez hűen fordított egyet a bulizós szövegeken, megjelent a társadalomkritika, az öntudatos, tanító rap első lenyomata, és ezzel a műfaj végképp irányba állt, potenciálisan végtelen lehetőségek álltak előtte.

1983-84 még javarészt az electróról szólt, de a Run DMC dobgépes alapjai már egyértelműen egy új korszakot jelölnek, ha nagyobb kitekintésben a hetvenes évektől 1983-ig tartott az old school rap, akkor 84-től indult a new school. Főleg Run, de DMC is már egészen elsöprően dumált a régi hősökhöz képest, akik tényleg gyorsan kezdtek elavultnak hatni akkoriban. Már ekkor egyértelművé vált, hogy ebben a műfajban egy-két év villámgyorsan elsöpri az addig sztárokat, akik nem képesek lépést tartani, azok menthetetlenül mennek a felejtőbe. Az 1984-ben kiadott első Run DMC-lemez a hiphopos nagylemez formátumnak is új lökést adott, a legjobbak innentől üresjáratok nélküli albumokkal rukkoltak elő. A Fat Boys, LL Cool J, Schoolly D, a Mantronix dobgépes minimalista zakatolása azonban szintén csak rövid ideig számított úttörőnek, hamarosan ez is menthetetlenül régisulisnak hatott, miután 1987-ben megjelentek az összetettebb produkciók.

 

Eric B & Rakim 1987-es Paid In Fullja volt a következő új szint mind zeneileg, mind szövegelésben. Hangminták (soul, funk, jazz, bármi) hoztak új lépcsőt, amit mindenki kezdett meglépni, a spártai alapok a kezeik alatt hirtelen nagyon zeneinek kezdtek hatni. Velük, meg a Boogie Down Productions-zel, és a Public Enemy-vel megint új éra kezdődött, ami 1988-ban robbant be igazán. És ez az év, amikor igazán szerteágazott a zsáner, innentől már nem egy-egy fő csapás volt meghatározó néhány évig, hanem évente számos főcsapás váltotta egymást – néhány havonta. Az aranykor. Ultramagnetic MC’s, N.W.A, EPMD, Big Daddy Kane, Slick Rick, Biz Markie, Jungle Brothers, De La Soul, A Tribe Called Quest. És a szerteágazásban megjelent a miami bass, a zsánerkeresztezésben a hiphouse, gyorsan hódított a rádiós-kommersz-party rap, ami meg a tömegek felé tette elfogadották a zsánert és persze adta a keretet ahhoz, hogy még tovább fejlődhessen, a gangsta rap, az afrocentrikus Native Tongue kollektíva, a tanító, politikus ág, a jazz rap, a west coast, a déli iskola és tovább a végtelenbe.

Minden jelentősebb zsáner fejlődéstörténete leírható öt-hat fő szakasszal, amelyeken belül persze sok a helyi értékű változó. A hosszabb-rövidebb kialakulást a műfaj elterjedése, a stílus kiszélesedése, más stílusokkal való keveredése követi, aztán jön a kommercializálódott időszaka, ami átnyúlik a hanyatlásba. Végül a visszatérés, ami több körben is megtörténhet, és a zsáner onnantól végképp a popzene körforgásának elfogadott részévé válik. A hiphopnál 1988-tól hosszú évekig tartott az elképesztően kreatív korszak, lényegében 1996-ig töretlen a felívés, nemcsak kreatív értelemben, de a nemzetközi elterjedés és mainstream térhódítás tekintetében is. A hanyatlás természetesen a kelet-nyugat háború áldozataival, 2 Pac és Biggie halálával kezdődött, és miközben a föld alatt új erővel fejlődött tovább, a mélyrepülő „shiny suits éra” után a zsáner a 21. században végképp a popzene körforgásának elfogadott és meghatározó részévé vált. Csak talán ekkoriban azt alig néhányan gondolták, hogy a 2010-es években – leginkább trap néven – még annyit tudni növekedni, hogy mára a világon – és benne Magyarországon is – egyértelműen a legnépszerűbb popzenei műfaj lesz.

Félévszázad. Micsoda utazás végigmenni rajta! Ezek a korai éveket nagyon vázlatosan jelző sorok legyenek ihletadók, mert a történetnek ez tényleg csak a jéghegy-csúcsa. És találkozzunk november 17-én, amikor Hip-hop 50! című estünkön pazar hazai hangszeresek és egy nagy rakás pazar hazai mc is a műfajt köszönti, élteti.

A Zene Háza Spotify-oldalán hallgatható egy playlist - 50 klasszikus hiphop-szám a kerek 50. szülinapra – It’s your birthday!