Ghalia Benali (TUN) 'Call to Prayer'

Ghalia Benali nemcsak az észak-afrikai arab zene, hanem a kortárs világzene egyik legsokszínűbb egyénisége. Különböző művészeti ágakban alkot sikeresen: a zene és a tánc mellett fest, ír, de színészként is feltűnt több filmben is. 2020-ban megjelent lemezének címe, a Call to Prayer, az iszlám istentiszteletre való felhívásra, az arab „adhan” szóra vezethető vissza. Ezt a lemezt mutatja be a Zene Házában az osztrák viola da gamba művésszel, Romina Lischkával együtt.

A tunéziai-belga Ghalia Benali életét gyerekkorától kezdve meghatározza a zene. Művészi pályáját 1992-ben kezdte, s ma már nemcsak énekesként, zeneszerzőként, hanem festőként, tervezőként, íróként és színésznőként is jegyzett alkotó. Művészetét a különböző zenék és kultúrák, a hagyományos és az új stílusok összekapcsolása, illetve műfajokon átívelő előadói érzékenység jellemzi. Emlegették már többek között „karthágói Aretha Franklinként”, „a szél lányaként”, és „az arab kultúra nagyköveteként” is. Legutóbbi lemeze 2020-ban jelent meg Call to Prayer címen, ami utalás az arab adhan szóra. Az adhan az iszlám istentiszteletre való felhívás, melyet a müezzin egy nap ötször recitál a minaret tornyából. És bár melizmái megzavarják a muszlimok napi tevékenységét, ezzel egyidőben arra ösztönzik őket, hogy szánjanak időt az életükből, ha csak egy-egy pillanatra is, a spiritualitásra, az elmélyülésre. A művésznő a tőle megszokott módon mesélni fog az adhan kulturális és művészeti hátteréről és jelentőségéről – mindezt angol nyelven. Részben a müezzin hívó szava és annak a hívekre gyakorolt hatása jelentette az inspirációt Ghalia Benali számára is, aki lemezéhez alkotótársul hívta az osztrák viola da gamba művészt, Romina Lischkát.

A két előadót összeköti, hogy mindketten rajonganak a 17. századi francia zeneszerző és viola da gamba-játékos, Marin Marais, valamint az ő titokzatos mestere, Monsieur de Sainte-Colombe iránt, ráadásul Romina Lischka tanulmányozni kezdte az ősi hindu zenei stílust, a Dhrupadot is. Innen szinte egyenes út vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy a viola da gamba bársonyos hangja és az ősi indiai dallamok bensőséges jellege ugyanúgy elmélkedésre és meditációra ösztönözheti a hallgatóságot, mint ahogy a müezzinek éneke teszi azt a muszlimokkal, napjában ötször. A triókoncert harmadik szereplője a jazzképzettségű, de inkább tradicionális és globálzenei projektekben aktív belga Vincent Noiret.