Mozsika és gardon

A Keleti-Kárpátok eldugott völgyébe települt, javarészt székely származású gyimesi csángók hangszeres zenéjére Dincsér Oszkár hívta fel a figyelmet Két csíki hangszer: Mozsika és gardon című írásával az 1940-es években. Később Jagamas János, Kallós Zoltán, Martin György, Pávai István és mások gyűjtései nyomán a gyimesi folklór a táncházmozgalomban is népszerű lett. A patakvölgyek kemény világát idéző, lüktető erővel áramló régies zene és tánc ezen az estén a Magyar Zene Házát tölti meg élettel.

Gyönyörű táj, különleges folklórkinccsel – nem csoda, hogy sokakat rabul ejt ma is…
Berecz András énekes, mesemondó a fiának, Istvánnak is továbbadta a gyimesi zene és tánc szeretetét. Dresch Mihály és Geröly Tamás a jazzt és a népzenét ötvözik mindkét műfaj szempontjából hiteles módon. A legkiválóbb táncházzenészek közül Mihó Attila és András Orsolya muzsikál a műsorban. A gyimesi zene és tánc azonban nem csak a budapesti táncházakban virágzik, hanem Gyimesben is tovább él, ami nagymértékben a huszonhét éve ott élő Sára Ferenc és felesége, Varga Zsuzsanna érdeme. Az általuk kinevelt gyimesi fiatal generációt Sára Virág, Sára Veronika, Vrencsán Anita, Főcze Barna és Lukács István képviselik. A még élő idős mesterek közül Tankó Jánosné Gábor Eszter énekes és Tankó „Fintu” Dezső furulyás lesz a vendégünk. A műsor előtt dr. Pávai István és Lipták Dániel népzenekutatókkal Novák Péter beszélget a gyimesi népzenéről, a műsor után pedig táncházat tartunk az est fellépőinek közreműködésével.