-(1).jpg)
"A bekapcsolódás a cél"
Mózes Tamara-interjú
Mózes Tamara jazzénekes és zongorista, aki művésznői karizmája mellett izgalmas és magával ragadó előadó is. Jazz dívák című sorozatában a Zene Házában három népszerű zongorista-énekesnőt mutat be, olyan jelentős dívákat, akik nem a zeneipar által kitermelt előadók, hanem a zene valódi dívái – előadás élő zenei tolmácsolással, vetítéssel, közös énekléssel.
Mi indította benned útjára ezt a programsorozatot, amiben három nagy jazz zongorista-énekesről mesélsz interaktív módon?
A zongorista-énekesnők mindig is a nagyon közel álltak a szívemhez. Egy mágneshez hasonló vonzóerőt érzek ezzel az előadói formával kapcsolatban, ez magyarázza, hogy én is ezt az utat választottam. Sok különlegesen karizmatikus művész van ebben a műfajban, akik saját pályafutásomon is állandó inspirációt jelentenek. A sorozat ötlete visszanyúlik oda, hogy 2023 őszén duónk, a Mozes & Kaltenecker formáció a Magyar Zene Háza által megrendezett Showcase fesztivál díjazottjai között volt, Jazz meets Pop címmel adtunk interaktív koncertet, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a szakma részéről. Pár hónappal azután pedig megjelent egy újságcikk, amelyben kedvenc előadóimról meséltem. Valószínűleg azokból a sorokból is átjött a lelkesedésem, mert hamarosan megkeresett a Magyar Zene Háza, hogy lenne-e kedvem három előadóról egy előadássorozat keretében mesélni, zenészként bemutatni tőlük dalokat, valamint megmozgatni a közönséget, bevonni őket ezeknek a művészeknek az univerzumába, akár közös énekléssel is. Az énekes-zongorista előadói formáról elmondhatjuk, hogy viszonylag ritka madár; az ember gyakorlatilag két dolgot csinál egyszerre, és a kettőnek az ötvözetéből jön létre egy kompakt és egyben mágikus hangzás.
Miért pont Shirley Horn, Nina Simone és Rachelle Ferrell szerepel a sorozatban? Mik a te személyes kapcsolódásaid ezekhez a művészekhez?
Sok szeretett előadóm van, nők és férfiak egyaránt, nem is csak a jazz műfajában. A Zene Házában idén megrendezett Dívák & Ikonok című kiállítás kapcsán az előadássorozatban a női művészekre helyeztük a hangsúlyt, ezért is kapta a Jazz dívák címet. A három kiválasztott zongorista-énekesnőt különösen közel érzem magamhoz, kifejezésmódjuk, művészi autonómiájuk, részletgazdagságuk, hangzásviláguk lenyűgöz.
Milyen előadásokra számíthat a közönség?
Az előadásokra készülök zenével, képekkel, történetekkel, énekléssel és együtt énekléssel is. Személyes célom és vágyam, hogy aki eljön egy előadásra, bele tudjon kerülni – még ha csak rövid időre is – azokba a csodabirodalmakba, amit ezek a művésznők képviselnek. Úgy is mondhatnám, hogy alapvetően nem a kikapcsolódás, hanem a bekapcsolódás a cél, bekapcsolódás olyan dimenziókba, amit szavakkal nem is lehet egyszerűen leírni.
Zenélsz, lemezeid jelennek meg, jazzéneket és jazz vocal ensemble-t tanítasz, énektáborokat tartasz, legutóbb a Mozes & Kaltenecker duóalbumotok jelent meg Kaltenecker Zsolttal – rendkívül sűrű az életed. Milyen terveid vannak jelenleg kiforróban?
Kaltenecker Zsolttal új dalokat írtunk és írunk, amelyeket idén fel is veszünk, a Mozes & Kaltenecker formáció második lemezeként. Zsolt egy éve különösen sokat foglalkozik a seaboard-on való játékkal; ez a hangszer gyakorlatilag egy pár kilós kontroller, végtelen hangszínlehetőségekkel, vibrálható- hajlítható-csúsztatható hangokkal, ami az énekléshez igen közel álló intonációs játékmód. Nagyon szeretjük ezt a hangzást és fontos szerepet tölt be az új repertoárunkban. 2024 októbere elég sűrű lesz, mert Párizsba kaptam meghívást, egyrészt egy ének-zongora szólókoncertre, másrészt a Voicingers Fesztivál keretén belül workshopokat fogok adni, illetve lesz pár fellépés otthoni zenészekkel. Szerencsére a workshopok tartásában van már némi rutinom, lassan 10 éve rendszeresen csinálom, különböző nyelveken (magyarul, angolul és franciául), és mindig lelkesek szoktak lenni a résztvevők. 2023 óta Zsolttal közösen is tartunk interaktív kurzusokat, itthon és külföldön. A koncertezésen kívül jelenleg Belgiumban tanítok, így szeptembertől folytatom a munkát, egy nagyon jó hangulatú intézményben, az Académie des Arts de Saint Josse jazzének tanszakán.
Interjú: Dömötör Endre
