-(1).jpg)
A mesék mindannyiunkról szólnak
Palágyi Ildikó
Palágyi Ildikó énekes-dalszerző, zene- és meseterapeuta egy egyedülálló projektben folytatja zenei útját, amelyben magas kvalitású hangszeres zenészek a partnerei. Ez a program erősen merít a hagyományból, azokból az időkből, amikor a mesélés még a tűz körül zajlott, és egy különleges összművészeti élményen keresztül – Cakó Ferenc homokanimációjával – idézi fel, hogy a mesék mindannyiunkról és mindannyiunkhoz szólnak. A Zene Házában 22-én adják elő a műsort.
Mi indította útjára benned ezt A csodakert című kazah népmese folyamán születő műsort?
Az énekesi és dalszerzői lét mellett tanítással, illetve zene- és meseterápiával is foglalkozom. Annak idején, amikor beléptem Boldizsár Ildikó képzésére, hogy elsajátítsam a Metamorphoses Meseterápia alapjait, egy teljes univerzum nyílott meg számomra a meséken keresztül. Ildikó munkásságának köszönhetően ma már széles körben ismert, hogy a mese eredetileg felnőtt műfaj, mely ősi tudást hordoz. A világ népmesekincse egy egységes és egylényegű világképet közvetít. Bár ezek a történetek a régmúltban gyökereznek, egyetemes emberi mintázatokat tárnak elénk. A mesékkel való első mélyebb találkozásom után fogalmazódott meg bennem egy olyan koncertműsor ötlete, ahol az élőszavas mesemondás hagyománya a pillanatot megragadó zenei attitűddel fonódik össze. Így a történetmesélésen túl zeneileg is kibontásra kerülnek a mesei motívumok, ezáltal segítve a hallgatókat a belső képi világ megteremtésében. Talán soha nem volt ennyire szükségünk az élő interakcióra, mint ma, amikor életünk egy jelentős része az online térben zajlik, és nap mint nap ömlik ránk a rengeteg információ. Számomra ez a műsor találkozás az itt és mostban, áramlás a történet, a zene és a közönség között. Erre az estére elsősorban felnőtteket várunk, és azt remélem, aki eljön, megtapasztalja, hogy a mesék mindannyiunkról és mindannyiunkhoz szólnak.
Milyen élmény volt részt venni a Zene Háza zeneközvetítés új útjait felvillantó Showcase-én, és ott munkabemutatóként a közönség elé vinni ennek a műsornak egy részét?
A Showcase fesztivál egy rendkívül inspiráló, sokat adó élmény volt. Nagy ajándék, hogy az előadás egy ilyen patinás intézmény falain belül nőhette ki magát, mint a Magyar Zene Háza, és lehetőségem volt a Ház szakembereivel együtt gondolkodni a megvalósításról. A közönség visszajelzései pedig abban erősítettek meg, hogy egyaránt megtalálhatja magát A csodakert műsorban az, aki egy színes, néhol kísérletező összművészeti élményre vágyik, és azok számára is érdekes lehet, akik nyitottak az önismeretre, és arra, hogy a mesei képeken keresztül egy belső utazásra induljanak. A saját műsorunkon túltekintve pedig rengeteg élményt és gondolatot kaptam a többi Showcase fellépő előadásán. Minden bemutatóban volt valami nagyon innovatív és különleges, egy nagyon inspiráló, pezsgő szakmai közeget hívott életre a Magyar Zene Háza a Showcase ötletével.
Hogyan forrta ki magát a műsor a mostani formájára, és hogyan került bele Cakó Ferenc, a homokanimáció nemzetközileg elismert nagy művésze?
Az alapötlet az volt, hogy a zenében kibontásra kerüljenek az egyes mesei képek. Ehhez négy csodálatos jazz-zenész kollégámat, Oláh Krisztiánt (zongora), Gyémánt Bálintot (gitár), Bögöthy Ádámot (nagybőgő) és Szabó Dániel Ferencet (dob) hívtam partnerül. Azon túl, hogy mindannyian kiemelkedő mesterei a saját hangszerüknek, képesek arra, hogy zeneiségüket a mese szolgálatába állítsák, ami szerintem hihetetlenül nagy dolog. Az est magja az élőszavas mesemondás, amit improvizatív zenei megszólalások és a történethez íródott megírt kompozíciók fonnak körbe. Ehhez a láncolathoz csatlakozik Cakó Ferenc, élő homokanimációval, ami hatalmas megtiszteltetés számunkra. A homokanimáció azon túl, hogy az itt és most élményét támogatja, és illékonyságával különleges atmoszféra megteremtésére képes, vizuális elemként kapaszkodót nyújt a mesei motívumokhoz. Mindezt anélkül, hogy túlságosan konkrét képi elemekkel szabna gátat a belső képek megteremtésének. Mindezeken túl, kazah mese lévén, a homok megjelenése egyben szimbolikus erővel is bír.
Zenélsz, lemezeid jelennek meg, meseterapeuta vagy, tavaly a Zene Házában mutattad be Körbeér című EP-det, ami azt artpop, a jazz, az elektronika és a pszichedélia határvidékén mozog. Milyen terveid vannak jelenleg kiforróban?
Júniusban jelent meg az új magyar nyelvű szerzői nagylemezem Légtérkép címmel, amit nyáron számos fesztiválon volt szerencsénk bemutatni. Megtisztelő, hogy immár hat éve erősíthetem a Zeneakadémia oktatói csapatát, emellett szeptembertől a PEMA kortárs könnyűzenei, egyetemi képzésének ének tanszakát vezetem majd. Az év második felének legfontosabb koncerteseménye számomra A csodakert előadás, ami nekem személyes szinten azért is nagy beteljesülés, mert úgy érzem, egységbe rendeződik benne az a sokszínűség, amit a szakmai életem során megélek alkotóként, pedagógusként és segítő szakemberként. Jazz-zenészként annak a luxusát élem, hogy lehetőségem van újra és újra kitekinteni a komfortzónámból, számomra járatlan utakon útnak indulni, ezt szeretném folytatni.
Interjú: Dömötör Endre
Fotó: Csoboth Edina
Meséből szőtt zenei utazás élő homokanimációval
Palágyi Ildikó énekes, dalszerző, zene- és meseterapeuta egy egyedülálló projektben folytatja zenei útját, melyben négy magas kvalitású hangszeres zenész, Oláh Krisztián zongorista, Gyémánt Bálint gitáros, Bögöthy Ádám bőgős, és Szabó Dániel Ferenc dobos a partnere. Ez a program erősen merít a hagyományból, azokból az időkből, amikor a mesélés még a tűz körül zajlott, és egy különleges összművészeti élményen keresztül idézi fel, hogy a mesék mindannyiunkról és mindannyiunkhoz szólnak. A csodakert című kazah népmese folyamán születő megkomponált és improvizatív zenei részek szövetként ölelik körbe az élőszóban elhangzó mesét.
