.jpg)
„Ápolni azt, ami a cigány identitásunkat is megtartja”
Lakatos Mónika az első cigány zenész, aki megkapta a globálzenei színtér legrangosabb kitüntetését, a Womex-életműdíjat 2020-ban. Az azóta Kossuth-díjjal is kitüntetett énekesnő a hagyományos cigány kultúra gyökereinek megismertetésére és továbbadására törekszik, akár a Romengo együttessel, akár a Cigány Hangokkal lép fel. A Magyar Zene Házában november 9-én egyedülálló módon kíséret nélkül, szólóban hallhatjuk őt. A koncertről és a cigány hagyományok továbbélésének lehetőségeiről is beszélgettünk vele.
Nem jellemző, hogy gyakran adsz szólókoncertet, de november 9-én mégis egyedül állsz majd a Zene Háza színpadára. Miért fontos neked ez a koncert és az, hogy szólóban hallhatunk?
Biztosan nagyon furcsa lesz nekem is, hogy nem lesz kísérő hangszer mellettem a színpadon, de ha belegondolok, ebben a műfajban, amit én művelek, vagyis a cigány éneklésben, ez egyáltalán nem szokatlan, mivel régen is húros hangszerek nélkül énekeltek az őseink. És pont ez az, ami miatt fontos nekem ez az este, hogy valaha ők is éppen így énekeltek.
Milyen dalokat hallunk majd a koncerten?
Mindenképpen előtérben lesznek az úgynevezett hallgatónóták, viszont néhány ritmusos dalt is előadok majd, amelyekbe szeretném bevonni a közönséget is.
Az édesapádtól, a családod és a közösség tagjaitól tanultál énekelni – mire tanítottak meg ezek az énekek? Mit őrzöl magadban ezeknek köszönhetően, és mit adsz tovább belőlük?
Ezek a tradicionális cigány dalok főleg a múltról és a jelenről szólnak. A stílust tanultam meg főképp belőlük, de a dalokon keresztül sokféle életérzés és a kultúránkat jellemző szokások is átöröklődtek, elsősorban a tartalmuk miatt.
Rostás Mihály „Mazsival”, a férjeddel 2004-ban alapítottátok meg a Romengo együttest, 2018-ban pedig megszületett a Lakatos Mónika és a Cigány Hangok formáció. Mindkettő célja az oláh cigány kultúra legtisztább hagyományainak bemutatása, továbbéltetése. Miért fontos ez számodra, mit szeretnél elmondani, megmutatni a zenén és a dalokon keresztül?
A Romengo zenekarban zömében saját szerzeményeinket adjuk elő, a Cigány Hangok formációban pedig tradicionális oláh cigány dallamok vannak előtérben, a lehető legletisztultabb hangzásban, az énekekre terelve a figyelmet. Azt szeretnénk, hogy a Romengo és a Cigány Hangok dalait is örömmel tanulják meg, vagy tanulják újra a fiatal cigány zenészek, hogy minél tovább megmaradjanak ezek a dallamok. Ezek a dalok nagyrészt lovári nyelven hangzanak el, ami azért is fontos számomra, hogy a nyelvünk fennmaradjon így, családon belül továbbadva, hogy idővel ne azzal kelljen szembesülnünk, hogy az iskolákban kell majd újra tanulni a saját nyelvünket.
Kérdés, hogy a tradicionális cigány kultúra képes-e túlélni azt az információs csatazajt, ami körülvesz bennünket?
Úgy gondolom, hogy amíg léteznek olyan zenekarok, amelyek az oláh cigányzenét játsszák, még akár úgy is, hogy a városi hatásokat is érezni lehet a dalokon, addig van esély arra, hogy megmaradjanak ezek a dallamok. A férjem, Mazsi, például pár hónapja megalapította az Országos Cigány Folklór Zenekart 46 zenésszel, amelynek én leszek a művészeti vezetője. Itt konkrétan a régi cigány dalok lesznek repertoáron, főleg ritmus hangszerekkel, gitárokkal és tamburával. Azért lényeges ezt kiemelni, mert nem kapnak szerepet sem vonós, sem billentyűs, sem fúvós hangszerek, ahogy ma hallani a folklór vagy már világzenét játszó cigány zenekaroktól. Fontos, hogy a saját kultúránkat gyakorló cigány családok tovább adják ezt az örökséget a fiataloknak. Bár egy élő kultúrába beleférnek a változások, viszont nagyon fontos, hogy ápoljuk mindazt, ami a magyarságunk mellett a cigány identitásunkat is megtartja. És ez a dalainkon keresztül lehetséges.
Első cigány művészként 2020-ben megkaptad a Womex-életműdíjat. Mit jelentett ez a díj neked személyesen, és mit a pályád alakulásának szempontjából? Adott-e plusz lökést a felvállalt misszióhoz, a cigány kultúra továbbéltetéséhez?
Első cigányként megkapni a Womex-életműdíjat nemcsak elismerés, hanem nagy felelősség is, hiszen méltó szeretnék maradni hozzá 20 év múlva is. Sokat jelent ez a díj, nemcsak nekem, hanem a magyarországi cigány folklórnak is, mivel ezáltal az egész világon figyelmet kapott az, amit többek között én és a Romengo tagjai is képviselünk. Továbbá egy olyan jelzés ez az elismerés a műfajban tevékenykedő fiataloknak, hogy igenis érdemes a folklórral, a hagyománnyal foglalkozni, mert ha ezt minőséggel és kitartással teszik, akkor meglesz a méltó visszaigazolás is.
Interjú: Nagy Viktória
Lakatos Mónika
Lakatos Mónika budapesti oláh cigány családban született. Az ország az 1996-os „Ki mit tud?” során ismerte meg, amelyre tudta nélkül nevezték be, és amelyet romák között elsőként meg is nyert. Több formációban is vendégszerepelt, majd 2004-ben alapította meg férjével, Rostás Mihály „Mazsival” a Romengo együttest, mellyel Európában, Dél-Amerikában és Ázsiában is turnéztak. A Romengo mindkét lemeze – Kétháné (2010, Gryllus) és Nagyecsed-Budapest (2014, Gryllus) – bekerült a World Music Charts Europe legjobb tíz albuma közé. 2017-ben jelent meg Lakatos Mónika első szólólemeze Romanimo címmel (Gryllus), melyen lassú, szomorú hallgatókat énekel, és amit a World Music Charts Europe top 5 lemeze közé választott. 2018-ban alakult meg a Lakatos Mónika és a Cigány Hangok formáció. Lakatos Mónikát 2007-ben a marseilles-i Babel Med Fesztiválon Anna Lindh-díjjal, 2013-ban a Mediawave Fesztiválon Párhuzamos Kultúrákért-díjjal jutalmazták. 2014-ben Nemzetiségekért Díj Miniszterelnöki elismerésben részesült. 2019-ben bekerült a Kult50-be, a Fidelio Magazin által abban az évben a magyar kultúrára legnagyobb hatásúnak ítélt 50 művésze közé. 2020-ban a cigányok közt elsőként nyerte el a Womex-életműdíját, 2022-ben pedig Kossuth-díjat kapott. Lakatos Mónika a Zene Házában a szólókoncertje előtti napokban mesterkurzust tart meghívott énekesnek. Ezen alkalommal egyedülálló lehetőség adódik rá, hogy a közönség is betekintést nyerhessen az énekesnő mesterkurzusának utolsó egy órájába.
Tradicionális cigány dallamvilág a Kossuth-díjas és WOMEX-életműdíjas énekes előadásában
Lakatos Mónika az első cigány zenész, aki megkapta a globálzenei színtér legrangosabb kitüntetését, a WOMEX-életműdíjat 2020-ban. 2004 óta férjével, Rostás Mihály „Mazsival” működtetik a Romengo együttest, amellyel oláh cigány zenei gyökerekre épülő saját szerzésű világzenei dalokat játszanak. Első szólólemeze 2017-ben jelent meg, Romanimo címmel. Saját formációjával, a Lakatos Mónika és a Cigány Hangokkal 2020-ban adta ki első albumát Hangszín címmel. A Zene Házában szólóban, teljesen egyedül lép, az oláh cigány kultúra legtisztább hagyományaiba, a szikár, erős önmagában felcsendülő énekhang.
