Elmerülni a hangok csodálatos világában | Nemes László Norbert-interjú
Himnuszok az Éjszakához című Új Liszt Ferenc Kamarakórus-koncert március 25-én
Himnuszok az Éjszakához címmel az Új Liszt Ferenc Kamarakórus ad koncertet március 25-én – stílszerűen kései kezdéssel – este kilenctől, a Magyar Zene Házában. A különleges programról és az est folyamán megszólaló művekről Nemes László Norbert karnagyot, a kórus művészeti vezetőjét kérdeztük.
Március 25-én, szokatlan időpontban, este kilenckor kezdődik az Új Liszt Ferenc Kamarakórus koncertje a Zene Házában, Himnuszok az Éjszakához címmel. Ha a címet nézzük, már érthető a késői kezdési időpont, mégis: honnan jött az ötlet, és hogyan alakult ki az est programja?
Régóta foglalkoztat az éjszaka tematikája, a kórusművészetben pedig rengeteg csodálatos megzenésítésről tudunk, ami ehhez kapcsolható, és már korábban is kísérleteztem azzal, hogy ezeket a műveket valamilyen módon keretbe foglaljam. A Magyar Zene Házában hallható program nemcsak, hogy az éjszaka témaköréhez tartozik, de a kórusművek hangzásvilága és a progresszív effektusok miatt is rendhagyónak mondható. Szinte mindegyik mű a hangzások sokfélesége köré épül, és az azokban rejlő különlegességeket próbálja középpontba helyezni. Úgy gondolom, hogy a szokatlan effektusok, hangzások, hangszerkombinációk segíthetnek abban, hogy különleges atmoszféra szülessen, olyan, ami képes akár elbódítani is a közönséget.
Talán erre a bódulatra utal az alcím is: pszichedelikus kóruskoncert. A pszichedelikus jelzőről kevésbé jut eszünkbe a kórusirodalom.
Ez a kifejezés valóban nem annyira megszokott a klasszikus műfajok esetében, de ha például a csendre, a sötétségre, az éjszakára vagy az álmokra gondolunk, akkor könnyen érezhetjük úgy, hogy az egy mesebeli, akár a tudat alattival is összekapcsolható világ. Mindenképp egy szokatlan szféra felé indít el, mi pedig a szférák kapcsán éneklünk majd a csillagos égboltról, vagy az olyan különleges természeti jelenségekről, mint az északi fény.
Hangszerek is megszólalnak a koncerten, zongora, vonósnégyes – mi alapján dőlt el, hogy mikor, mit hallunk?
Szerettük volna a klasszikus műveket a leginkább mai zenei példákkal ötvözni. Amikor azt mondjuk, hogy zene és éjszaka, akkor megkerülhetetlen Bartók Béla, hiszen az ő művei között több, úgynevezett éjszaka-zenét találunk. Ezért illesztettük a programba a IV. vonósnégyes 3. tételét, illetve a Szabadban: az éjszaka zenéje című művét. De ide kapcsolódik Ligeti Györgynek Weöres Sándor csodálatos soraira írt zenéje is, ami szintén egy hipnotikus építkezésből született. Ezek a művek így, együtt, még soha nem szólaltak meg, úgyhogy nekünk is örömteli felfedezés ez a koncert. Különösen az olyan friss darabok bemutatója, mint Varga Judit az Éjszaka című műve – nagy megtiszteltetés, hogy a szerző nekem ajánlotta a művét, ami egyszerre nevezhető a félelmek, ugyanakkor a lelkiség és a szépséghez való ragaszkodás zenéjének is.
Kiknek ajánlja ezt a koncertet?
Mindenkinek, aki szereti a kóruszenét, és mindenkinek, aki szereti felfedezni, hogy a hangzások által milyen lelki állapotok érhetőek el. Hogy hogyan tudunk belesüppedni, elmerülni a hangok csodálatos világába és azok különféle kombinációiba.
interjú: Nagy Viktória
Pszichedelikus kóruskoncert
Az Új Liszt Ferenc Kamarakórus Himnuszok az Éjszakához című hangversenye dinamikus műsort ígér, amely sok felfedezést kínál a hallgatóknak. Az újszerű kórushangzás, a hangszerek kombinációja az emberi hanggal (hangolt üvegpoharak, zongora, vonósnégyes), valamint a művekben használt progresszív effektusok szokatlanok, de egyben igen izgalmasak is. A koncert műsora az éjszaka tematikája köré épül. A program alcíme – pszichedelikus kóruskoncert – elég gyakori jelző a pop és rock világában, és egyfajta transz-állapotot feltételez, amit asszociálhatunk az éjszakával, a csenddel, az álmokkal vagy akár a tudatalattival. A zenehallgatást a művek befogadását segítő vetítés kíséri majd, a kórus-darabokat pedig megelőzi illetve megszakítja a vonósnégyes és a zongora az „éjszaka darabjaival”, segítve a hangulat elmélyítését. A koncert záródarabja, Ola Gjeilo műve Keresztes Szent János szövegére, egyesíti a kórust, a vonósnégyest és a zongorát. Az éjszaka Gjeilo művének vonatkozásban egyenlő a lélek tisztulásával.