.jpg)
Folklottó
Berecz István-interjú
Egy felföldi, egy erdélyi, és egy vajdasági népzenei formáció lép együtt színpadra április 21-én, a Magyar Zene Háza Koncerttermében. Három harcedzett banda, saját zenéjük mesterei, saját térségük kedvenc, emblematikus bandái. De vajon hogyan boldogulnak együtt, egy színpadon? Ezen az esten kiderül, Berecz István közreműködésével, akit a programól kérdeztünk.
Három zenekar lép színpadra egyetlen estén, a felföldi Pósfa, az erdélyi Tokos és a vajdasági Tokos. Semmi nem lesz megbeszélve, bármi előfordulhat a színpadon, de mégis: milyen meglepetésekre számítsunk?
Salamon Soma (a Zene Háza népzenei programjainak szerkesztője – a szerk.) barátom forradalmi ötlete a népzenészek egy igen nagy előnyére mutat rá, mégpedig arra, hogy a közös zenei anyanyelv ismerete okán akár a színpadon is elég megtudniuk, hogy kivel mit fognak játszani. Tehát az újdonság és a meglepetés abban lesz, hogy a színpadon derül ki, hogy ki kivel fog zenélni, melyik formáció melyik brácsása és bőgőse fogja kísérni melyik zenekar prímását, és az eljátszandó tájegység muzsikáját is ott fogjuk a nézők előtt kihúzni. Folklottó lesz.
Izgalmas, de miért pont ezt a három zenekar lesz a főszereplő? Mi a közös bennük azon túl, hogy népzenét játszanak?
Mindegyik kiváló népzenei formáció, fiatalok, lendületesek, hitelesek, és a szűkebb táncházi közegük – lévén mindhárman határontúliak – Felvidék, Erdély, Vajdaság meghatározó, fáklyavivő zenészei.
És mi lesz a te tiszted, feladatod játékmesterként ezen az estén?
Azt nem árulhatom el, főleg, hogy még én magam se tudom. Tiszta magabiztossággal ezt csak utólag fogjuk tudni megmondani, de megpróbálom majd kézben tartani az első, lottón alapuló népzenei koncertet, hogy nehogy nyolc napon túl gyógyuló sebeket okozzon.
Interjú: Nagy Viktória
A fellépő bandák
Tokos
A 2010-es évek elején második virágkorát élő kolozsvári táncházmozgalom hatására öt kolozsvári zeneakadémiai hallgató zenekart alapított, ez lett a Tokos. Céljuk a helyi diákság szórakoztatása volt, főként táncházakban, kocsmákban, kávézókban léptek fel. Később a Kolozsvár környéki magyarlakta falvakba kaptak felkérést bálokba, mulatságokba, táborokba.
Fokos
A Fokos 2010-ben alakult Óbecsén. 2012-ben, a Duna Televízió által szervezett Fölszállott a páva című népzenei tehetségkutató műsorban a középdöntőig jutottak, és a Fonó Budai Zeneház különdíját is megkapták, mely 50 órányi stúdiómunkát tartalmazott, ennek eredménye a Kiskoromtól nagykoromig című lemezük. Azóta további öt lemezük jelent meg.
Pósfa
A Pósfa Felvidékről, a Csallóközből származó népzenei formáció, amely 2010-ben alakult. Nagyobb ismeretségre 2017-ben a Fölszállott a páva című népi tehetségkutató műsorban tettek szert, ahol győztes produkcióként Arany Páva-díjban részesültek. Elsősorban a felvidéki magyarság, azaz a szlovákiai magyar kisebbség folklórját népszerűsítik, de koncertrepertoárjukban helyet kap a szlovák- és a cigány népzene is.
Erdélyi, vajdasági és felvidéki zenekarok játéka, határok nélkül
Kollégák, most akkor ki fog játszani és mit? Jó kérdés, és ezen a koncerten a válasz sem biztos rá! Felföld (Pósfa), Erdély (Tokos), Vajdaság (Fokos) – három harcedzett banda, saját zenéjük mesterei, saját térségük kedvenc, emblematikus bandái. De vajon hogyan boldogulnak együtt, egy színpadon? A Magyar Zene Háza színpadán határon túli bandák határokat ledöntő játéka alakul ki, sok humorral és nagyon kevés biztos ponttal, leszámítva a magyar népzene közös nyelvét. A zenés szituációs játék során bármi előfordulhat: a vajdasági cimbalmos hegedülni kényszerül, s az erdélyi kontrás cimbalmon kíséri; előre nem tervezett zenei blokkok, egymásnak passzolt dallamok, váratlan zenei húzások csendülnek fel, véletlenszerűen összekevert zenei felállásban. Interaktív koncert? A zenészek számára mindenképpen. A Tokoson a Fokoson és a Pósfán kívül még egyvalaki játszik a színpadon: a véletlen… Játékmester: Berecz István.
