Ki az a Mihály?
– interjú Prieger Zsolttal
A Magyar Zene Háza hazai városok zenei életét bemutató sorozatának első évadában Debrecenre nyit kaput, a programszéria június 10-én, pénteken este egy egészen egyedi, meglepő társításokkal élő műsort kínál. Az Anima Sound System-vezér Prieger Zsolt, a Slow Village-rapper, MC Tink, a sok más mellett Subtones-trombitás, Subicz Gábor és Evelin Ivy énekes az egyik legnagyobb debreceni költő, Csokonai Vitéz Mihály munkássága előtt tiszteleg. Na, de hogyan? Prieger Zsolt elmeséli.
Miből csirázott ki ennek a koncertnek a gondolata?
Az irodalommal, a magyar költészettel régóta bensőséges a kapcsolatom, még intimebbé teszi ezt a kapcsolódást, ha vannak veled közösen gondolkodó emberek. Nemcsak Térey-, Mészöly-, Pilinszky-, Kassák-darabokon gondolkodtam együtt Törőcsik Franciskával, hanem más társakkal, más koncepciók mentén is tűnődöm, hogy hogyan lehet az irodalmat közelebb vinni az emberekhez. A debreceniekkel nagyon régóta jó a kapcsolatom, Süli Andrásék vetették fel, hogy Csokonai punksága, kívülállósága megérdemelné, hogy más fénytörésben tálalva megmutassuk az életmű egy szeletét egy zenés-irodalmi előadás koncepciójában. Ezúttal a debreceni gyökerű Subicz Gábor szimfonikus hangszerelővel, régi közreműködő társammal, illetve a Csokonai reinkarnációnak is beillő, Balázsovics Mihállyal, azaz MC Tinkkel írtunk dalokat, és összeállt egy olyan zenés-irodalmi előadás, felolvasószínház, furcsa irodalmi est, amely Csokonai szellemét helyezi bele egy organikus zenei miliőbe. Jazz, Mozart – Zauberflöte-jének Csokonai volt az első magyarítója –, hiphop, utcaköltészet – szintén ne feledjük, Csokonai nyakig benne volt a kor utcakultúrájában, a poros országút vándora volt. Nekem személyesen az a legfontosabb ebben a projektben, hogy felfedeztem Csokonait, ami nekem egy hatalmas élmény és nagy ajándék.
Mi lett számodra a megfejtés: miben volt Csokonai egyedülálló?
Ha sokat foglalkozik az ember egyetlen alkotóval, amikor elkezd elmélyedni benne, akkor először ide-oda harap, sokszor csak a levegőbe, nem tudja, hogy mit hová helyezzen el, de aztán kezd letisztulni, összeállni egy kép. Csokonai nyelvezete klasszikus nyelv, nagyon sokszor földszagú, erotikus, káromkodós és utcakölyök nyelv. Minden megközelítésben iskolás nyelv. Iskolás a képzettségében, és iskolás a tanár segge alá szöget rakó diákcsíny jellegét tekintve is. Nagyon zenei nyelv és ez izgalmas megmártózás volt számunkra, hiszen mi is mindenféle zenei világból jövünk. Egyikünk a jazzből, a nagyzenekari hangszerelésekből, másikunk a hiphopból az utcanyelvből jön, én meg mindenhonnan – és ez épp elég méltó Csokonai szelleméhez. Csokonai ledobja magáról azt a befogadói megközelítést, amelyik egyféle világlátásból szemléli a dolgokat. Csokonaié egy 360 fokos, nagyon széles merítésű életmű. Esetében is nagyon igaz az, hogy nem korhoz köthető a felfedezés mámora.
Hogyan épül fel a MIHÁLY avagy egy város kísérteti est?
Zeneileg egy jazzt, funkot, hiphopot és klasszikuszenei betéteket tartalmazó mixtúra, Csokonai-szövegekkel és ezekre adott hiphop-feleselések adják a mű tengelyét.
Zenés beavatás a Csokonai-univerzumba
A Magyar Zene Háza Városkapu: Debrecen programsorozata egy budapesti premierrel folytatódik június 10-én, amelyen a város híres költője elevenedik meg modern formában. Csokonai Vitéz Mihály egy szürreális zenei-irodalmi előadáson MC Tink mikrofonján keresztül szól hozzánk napjainkban is aktuálisan.
