Rocktérítő (1988)
Film
Beszélgetés
Pop
Rocktérítő (1988)
A nyolcvanas évek budapesti undergroundjában külön kategóriát képvisel a Neurotic. Mindenekelőtt vezetője, Pajor Tamás miatt. Mind közül ő volt a legféktelenebb, a legexcentrikusabb, aki a lázadást a permanens közbotrányokozás szintjén művelte, mozgó autókon ugrált részegen, toronyházak ablakából lógott ki, drogos-alkoholos bódulatban teltek mindennapjai. Majd 1987 októberében a Rocktérítő forgatása alatt látványosan megtért. Ahogy ő fogalmazta a filmben: „a drog helyébe beült a Szentlélek”.
Rockfilmklub
A kortárs magyar film és a (rock)zene gyakorlatilag a hatvanas évek vége óta érintkezik egymással. Hol intenzívebben, hol lazábban, de lényegében elválaszthatatlanul. A Magyar Zene Háza Rockfilmklubja harmadik évadjában négy olyan alkotást – István, a király (1983, rendező: Koltay Gábor), Megáll az idő (1982, Gothár Péter), Eszkimó asszony fázik (1984, Xantus János), Rocktérítő (1988, Xantus János) mutat be, melyek a maguk korában meghatározó jelentőséggel bírtak a hazai populáris zenekultúrában. A vetítések előtt Jávorszky Béla Szilárd mesél röviden e művek születéséről és poptörténeti jelentőségérél, utána pedig annak apropóján egy-egy filmesztéta vendéggel beszélget a vonatkozó hazai és nemzetközi trendekről.
Válogatás a magyar filmtörténet zenei vonatkozású alkotásaiból.
Három év után változtattunk a koncepción: eddig a Rockfilmklub kínálatában olyan magyar mozik szerepeltek, melyek különböző mértékben kötődtek a popkultúrához, az új évadban viszont olyan friss angolszász zenés dokumentumfilmeket vetítünk, melyekkel jó esetben először találkozik a magyar közönség. Az Elephant 6 Recording Co. a pszichedelikus rockzene egyik fontos kilencvenes évekbeli amerikai kollektíváját mutatja be, a Louder Than You Think-ben az indie rock ikon, a Pavement dobosát, Gary Young-ot láthatjuk testközelből, az Anonymous Club az ausztrál dalszerző-énekes Courtney Barnett magánéletébe enged bepillantást, az Other Music főhajtás az azonos nevű New York-i független zenebolt/központ kultúrtörténeti szerepe előtt, az egészen friss Blur: To the End pedig a kilencvenes évekbeli britpop egyik elindítójának váratlan újraösszeállását dokumentálja.
