XENAKIS-NAP: Urbanum Kerekasztal-beszélgetés: Xenakis és a görög szellem

Éppen 150 évvel ezelőtt a fiatal, klasszikus gondolkodású Nietzsche még úgy látta, esztétikai és fogalmi struktúráink mind a görög tragédia, végső soron pedig a zene szelleméből bújnak elő. A hagyományos (tudomány-)történetírás még ennél is régebb óta él azzal a feltételezéssel, hogy a modern európai gondolkodás az antik görögök racionális attitűdjére megy vissza. Azonban az újkori tudományosság születése és Nietzsche óta, sokszor úgy érezzük, szinte minden megváltozott. Az 1958-as brüsszeli világkiállítás a háborúból újjáéledő Európa szellemét két építészeti alkotásban látja megtestesülni: az Atomium a természet titkait felfedező, a Xenakis által tervezett Philips pavilon pedig a titkokat létrehozó új ember emlékműve.

Ami közös bennük, az a struktúrától megittasult szemlélet: Xenakis saját kompozíciója (a híres Metastaseis) alapján alkotta, pontosabban annak szerkezetéből vezette le világhírű hiperbolikus paraboloidját. A létrejövő transzdiszciplináris élmény nem csak egy esztétikai és műszaki mérföldkő, hanem egy új kor paradigmája (melyet maga Xenakis később a szintén matematikai- antik inspiráltságú Politópokban bontogatott tovább). Később a tragédia születéséhez is visszatér: az 1987-es Kassandra tulajdonképpen a dialektika lehetőségeinek vizsgálata egy struktúrák utáni korban - ahol az építészet már nem 'megfagyott zene', hanem inkább a dinamikus dialektika szelleme, mely a zenével párhuzamos folyamként halad. A beszélgetés a Xenakis-életmű csomópontjai mentén szerveződik, de ennél sokkal többről kíván szólni: a műalkotás eredetéről a struktúra és a ráció szelleméből.

Résztvevők

Kulcsár Géza, kutató, író, Urbanum & MOME (moderátor)

Bali János, zenetudós, zenész, matematikus

http://urbanum.hu/