Énekmondók estje: Róka Szabolcs, Mansur Bildik (TR/AT)
Koncertbeszélgetés
Tradicionális/Globálzene
Énekmondók estje: Róka Szabolcs, Mansur Bildik (TR/AT)
Róka Szabolcs kobzos-lantos régóta ismert alakja a hazai énekmondók, történeti zenét előadók körének, ezen az esten a török származású, Bécsben élő Mansur Bildikkel, a bağlama (avagy saz) mesterével közösen lépnek színpadra, hogy két kultúra eltérő, mégis hasonló hagyományát elevenítsék fel. Az énekmondás régi tradíciója mind a magyar, mind a török zenében megtalálható, ahogy a koboz és a bağlama is sok hasonlóságot mutató hangszerek, Róka és Bildik pedig egyaránt kiváló mester a maga területének, így közös koncertjük kivételesen izgalmas találkozásnak ígérkezik, főképp, hogy a műsor folyamán Róka Szabolcs narrációjában barangolhatjuk be az énekmondás dimenziót.
Az énekmondás korabeli, de mind a mai napig létező, működő híradás környező világunkról, belső útjainkról. Legyen az szentséges vagy éppen profán. Háborús híradó, vagy bulvár sajtóhír, szerelmi történet, vagy rendőrségi ügy, vallásos téma, vagy éppen politikai. A szöveg lehet a líra és epika bármely típusa, az előadásmód a fontos: az énekelt forma. Hangszeres kísérettel, vagy akár anélkül. A hallgató figyelhet csak a zenére, koncentrálhat a szövegre, a mondanivalóra, de e kettő kombinációja teszi igazán izgalmassá magát az előadást. A figyelmes hallgató, és a jó előadó így együtt járhatja be a múltat és jelent, „a hetedik menyországtól, a poklok legmélyebb bugyráig”, „Tolnától Baranyáig”, sőt akár Törökországig, és még tovább ezt a világot.
Róka Szabolcs Balassagyarmaton született, kora gyermekkorától foglalkoztatta Balassi Bálint és kora. Budapestre kerülve találkozott a lant-féle pengetős hangszerekkel: kobozzal, ouddal, lanttal, melyeket a török hódoltság idején már használtak. Kobzos Kiss Tamás tanítványaként kezdte tanulni a történeti zenét. Érdeklődéssel fordult közben a népzene felé, de nem távolodott el a históriás énekléstől sem. Hosszú ideig játszott a Tatros együttesben, Kátai Zoltánnal, vagy épp mások mellett az Arasinda együttesben. A Magyar Régizenei Társaságtól Tinódi Lant-díjat kapott 2012-ben. „Továbbra is nagy lelkesedéssel fordulok a régi magyar, és európai költészet és a hagyományos énekmondás felé, amely bár kultúránknak egy rejtett szeglete, figyelemre mindenképpen érdemes.”
Mansur Bildik anatóliai saz/bağlama művész, zeneszerző és szerző. 1949-ben született a kelet-törökországi Tunceli/Dersim tartományban, és első saz-óráit gyermekkorában kapta apjától, aki egy regionálisan elismert zenész volt. 1975-től már a török tévében és a rádióban szerepelt. 1980 óta Bécsben él, zenészként és zenetanárként a gazdag kultúrájú bağlama népszerűsítésének szenteli életét Európa közepén. Tanítványai a világ szinte minden részéről érkeznek. Tevékenységének alapjaként 1993-ban török és osztrák művészekkel, tudósokkal és zenekedvelőkkel együtt megalapította a Bécsi Saz/Bağlama Egyesületet. 2008-ban a bécsi tartományi kormány a zene, a kulturális csere és a nemzetközi megértés terén végzett sikeres munkájáért és hozzájárulásáért a Példaértékű Szolgálatért Aranyéremmel tüntette ki.
