Ugrás a tartalomhoz
Azonnali hívás
Kurtág György zenéje már klasszikussá vált

Kurtág György zenéje már klasszikussá vált

2026/02/17 | 8 p

Gőz László Kurtág Györgyről

Szerző: Nagy Viktória

2026. február 19-én ünnepli 100. születésnapját Kurtág György. A zeneszerző-zongoraművészt a világon mindenütt köszöntik majd, hiszen megkerülhetetlen alakja az egyetemes zenetörténetnek. Természetesen Magyarországon – így a Magyar Zene Házában is – több koncert és program szerveződik a Kurtág 100 jubileum alkalmából. Február 19-én a Hangdómban többször is látható lesz a Kurtág-univerzum című dómfilm, február 26-án Kurtág 100 | Moment’s Notice – Modern Art Orchestra címmel lesz koncert, március 24-én Götz Nándor audiovizuális műhelye a Bartók Konzi Új Zene 2026 keretében Játékok – Hommage à Kurtág György címmel zenél, április 28-án pedig Kurtágiána címmel a MIKAMO Közép-Európai Kamarazenekar ünnepli a jubiláló szerzőt egy szokatlan fellépéssel. Kurtág Györgyről Gőz László harsonaművésszel, a Budapest Music Center alapítójával és vezetőjével beszélgettünk.

Közel élnek egymáshoz – ami azt jelenti, hogy sokkal személyesebb, mélyebb viszony fűzi önt Kurtág Györgyhöz, és fűzte a feleségéhez, Mártához is, főleg, hogy a Kurtág-házaspár 2015 óta a BMC-ben lakik. Hogyan kötöttek ők ki lakóként a BMC-ben?

Sok variációja él a köztudatban az ő ideköltözésüknek, de nyilván nálam van a hiteles változat. 2015 elején Márta szívbetegsége miatt Svájcban voltak egy szanatóriumban, ahol nem igazán érezték jól magukat. Ekkor írtam nekik egy hosszú levelet, amiben röviden annyi volt, hogy a fiúkkal, ifj. Kurtág Györggyel megbeszéltük, hogy „kölcsönadja a szüleit” – ez így vicces is volt, és Márta azt mondta, hogy akkor pár hétre a BMC professzori lakásába költöznek. Innentől már ismert a történet, mi boldogok voltunk, és mindent megtettünk, hogy ők a legjobban érezzék magukat, és azóta ez így is maradt, bár sajnos már csak Gyuri bácsi él kettejük közül. Ő azonban továbbra is járhat koncertre a BMC-be, nem kell főznie, takarítania, külön dolgozószobája van, és nem utolsó sorban a BMC teljes logisztikája kiszolgálja őt. Óriási megtiszteltetés Gyuri bácsival élni, és főleg azt látni, hogy a lakcímkártyáján a BMC címe szerepel.

Mi az első élménye Kurtág György zenéjéről? Hogyan ismerte meg ezt a zenét, és hogyan hatott önre? Mi fogta meg benne, illetve változott-e ez a hatás az eltelt idő alatt?

Az első élményem ötven évvel ezelőtti, Gyuri bácsi 50. születésnapi koncertje volt a Zeneakadémián. Teljesen véletlenül kerültem oda, vagyis annyiban mégsem volt véletlen, hogy az akkori modern zene képviselői, elsősorban az Új Zenei Stúdió adták ezt a koncertet, és ők olyan zenét képviseltek, ami akkoriban a jazz műfajhoz hasonlóan egyfajta kultusz-esemény volt. A koncert fantasztikusan hatott rám, bár alig értettem belőle valamit. Aztán jött az első nagy Kurtág-élmény, mégpedig a Hungaroton lemeze 1977-ből, a Bornemissza Péter mondásai. Ezt a művet legközelebb 44 év múlva 2021-ben mi, azaz a BMC Records adta ki. A főiskolai éveimben aztán egymás mellett ültünk a Dobszay László vezette Schola Hungarica próbáin, és Gyuri bácsi tanította nekem ifj. Kurtág György akkor még betiltott szóló harsona darabjait. A hatása egyáltalán nem változott, de most olyan közel élünk egymáshoz, hogy ez érthető is, és nyilván emiatt is igazi rajongója vagyok a zenéjének.

A BMC túl azon, hogy ott működik az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány, a Kurtág-életművet is folyamatosan gondozza, feldolgozza. Hol tartanak most ezzel a munkával? Mi az, amit mi, kívülállóként is tapasztalhatunk az eredményekből?

A BMC-nek számos lehetetlennek tűnő küldetése volt és van, és a legnagyobb boldogság, ha ezeknek nagy részét teljesíteni is tudjuk. Valójában a BMC-nek a másik „lakója” az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány. Eötvös Péter személye pótolhatatlan a BMC életében. Mindent megteszünk, hogy folytassuk az Alapítvány küldetését, éppen a napokban zajlik az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány, az Ars Nova Ensemble, a Queen Elisabeth Music Chapel és a BMC közös projektje, ami tulajdonképpen egy vokális-instrumentális workshop. Kurtág György honlapján egy éve dolgozunk, a születésnapra készül el. Különösen gazdag honlap lesz, ami a szokásos adatokon kívül tartalmaz egy teljesen új műjegyzéket, és Kurtág György pedagógiai tevékenységét bemutató írásokat, hang- és képfelvételeket is. A honlap művészeti vezetője Fazekas Gergely zenetörténész.

Kurtág György így közel a 100. életévéhez is nagyon aktív zeneszerző, folyamatosan dolgozik, sőt, amennyire egészsége engedi, a kulturális élet egyes eseményein is igyekszik megjelenni. Jelenleg éppen min dolgozik, illetve vajon mi hajtja előre őt az alkotásban még ennyi idősen is?

A KURTÁG 100. születésnapi fesztiválon mutatja be a Concerto Budapest Gyuri bácsi új operáját, ami a napokban készült el, és ugyanekkor hangzik el az új zongoraversenye is. Emellett most is nagyon sok zenész keresi fel Kurtág Györgyöt a világ minden tájáról, és ő szinte mindannyiukkal próbál is. De valójában mindig is így élte az életét, és most, ennyi idősen is végletekig kihasználja az idejét: ha nem tanít vagy komponál, akkor olvas. Leülni vele beszélgetni, egy csodás időutazás, hallgatni a tanítását – az pedig a legmagasabb fokú iskolai oktatás. 

Kurtág Györgynek a magyar zenetörténetben elfoglalt helye megkérdőjelezhetetlen, de mit gondol, hol helyezkedik el ő a nemzetközi zenei életben? Ön szerint mely művére, vagy műveire fognak a leginkább emlékezni a jövő nemzedékei?

Azt hiszem, hogy Ligeti György és Eötvös Péter műveihez hasonlóan Kurtág György zenéje már klasszikussá vált, mindenhol a világon játsszák, és meggyőződésem, hogy ők hárman a 20. század legnagyobb klasszikus zeneszerzői közé tartoznak. Nehéz megjósolni, hogy a jövő nemzedéke egyáltalán fog-e majd klasszikus zenét vagy kortárs zenét hallgatni, de az biztos, hogy a mi – itt a mi alatt a BMC-t értem – feladatunk, illetve a magyar előadóművészek feladata, hogy a Bartók-életműhöz hasonlóan, mindent megtegyünk, hogy fennmaradjon a művészetük.

Kurtág György pályája

Kurtág György 1926. február 19-én született a romániai Lugoson (Lugoj). Zenei tanulmányait 1940-től Temesváron folytatta, ahol a Bartók-tanítvány Kardos Magdától vett zongoraórákat, Max Eisikovitstól pedig zeneszerzést tanult. 1946-tól a budapesti Zeneakadémián tanult, Kadosa Páltól zongorát, Veres Sándortól és Farkas Ferenctől zeneszerzést, Weiner Leótól pedig kamarazenét. 1951-ben zongora és kamarazene tanszakokon, 1955-ben pedig zeneszerzés tanszakon szerzett diplomát. 1957 és 58 között Párizsban tartózkodott, ahol ugyan Darius Milhaud és Olivier Messiaen óráit is látogatta, de igazán nagy hatással a Stein Marianne pszichológussal közös beszélgetések voltak rá. 1960-68-ig az Országos Filharmónia korrepetitora volt. 1967-ben a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene tanára lett, 1971-től egy évet Nyugat-Berlinben töltött a DAAD Művészprogramjának keretében. 1973-ban Kossuth-díjat, 1984-ben Bartók-Pásztory-díjat kapott, 1985-ben pedig a francia állam tüntette ki. Az 1981-ben bemutatott A boldogult R. V. Truszova üzenetei című műve nemzetközileg is elismertté tette. 1986-ban elhagyta a Zeneakadémiát, de 1993-ig még korlátozott számban tartott órákat ott. 1996-ban Kossuth-díjjal tüntették ki életművéért, s még ebben az évben meghívást kapott, hogy két évig Hollandiában dolgozzon. 1999-ben Franciaországba invitálta két évre az Ensemble Intercontemporain, a párizsi Conservatoire, a Cité de la Musique és a Festival d´Automne á Paris. 2002-ben a Kurtág házaspár Franciaországban telepedett le. 2006 februárjában a nyolcvanéves Kurtág Györgyöt ötnapos születésnapi fesztivállal köszöntötte a Budapest Music Center. A magyar állam a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta a zeneszerzőnek. Kurtág György 2015 februárja óta a Budapest Music Centerben él (felesége, Kurtág Márta is ott élt, haláláig). Első operáját (Fin de partie – Jelenetek és monológok) mintegy tíz éves munka után, 2017 nyarán fejezte be. A Samuel Beckett drámája alapján komponált művet a milánói Scalában mutattak be, 2018. november 15-én. Számos igen rangos nemzetközi díj birtokosa.

 

Interjú: Nagy Viktória

Fotó: BMC

Kurtág György 100. születésnapján mutatjuk be a zeneszerző tiszteletére a Kurtág-univerzum című legújabb Hangdóm-filmet, amelyben Kurtág György absztrakt indulatrajzai a fiával, ifj. Kurtág Györggyel komponált aKurtág György 100. születésnapján, a zeneszerző tiszteletére kerül sor a Kurtág-univerzum című legújabb Hangdóm-film bemutatójára.

2026/02/19 - 2026/04/28

2026/02/17   |   8 p
2026. február 19-én ünnepli 100. születésnapját Kurtág György. A zeneszerző-zongoraművészt a világon mindenütt köszöntik majd, hiszen megkerülhetetlen alakja az egyetemes zenetörténetnek. Természetesen Magyarországon – így a Magyar Zene Házában is – több koncert és program szerveződik a Kurtág 100 jubileum...
2026/02/13   |   5p
Földes László, azaz Hobo, a magyar zenei élet egyik kimagasló alakja, aki több mint öt évtizedes karrierje alatt a Hobo Blues Banddel, szólóban, verses lemezekkel, színházi, írói munkásságával is maradandót alkotott. Aztán most, túl a nyolcvanon, még egy új zenekart...
2026/02/02   |   5 p
1986. július 27-én a pályája csúcsán lévő brit rockzenekar, a Queen koncertezett a Népstadionban. Becslések szerint 75 ezer ember előtt. Ez volt az ország legnagyobb sportlétesítményében az első rockbuli, amely a Kádár-korszak talán legnagyobb könnyűzenei eseménye lett. Az első megakoncert...
2026/01/29   |   4 p
Ha valaki megnézi a Magyar Zene Háza 2025/26-os évadának koncertkínálatát, a február 7-i dátumon valami egészen furcsa dologgal találkozhat – a délelőtti programban és este is. Egy fuvola-zongora duó fog válogatott kamaraműveket előadni – eddig rendben, semmi extra, gondolhatja az...
2026/01/29   |   6 p
A jazz és a klasszikus zene története az 1920-as évektől kezdett összefonódni, az ötvenes-hatvanas években, a Third Stream mozgalom idején már egészen szoros volt a viszonyuk, hogy aztán Keith Jarrett vagy Brad Mehldau munkásságában már szinte szétszálazhatatlan legyen a két...
2026/01/28   |   4 p
Szemző Tibor Kafka-szigetek című alkotása a 2026-os éveleji DOME_RELOAD minifesztivál egyik visszatérő darabja lesz – közönségtalálkozókkal. A Hangdómban látható vetítés születésének körülményeiről kérdeztük a szerzőt, aki emellett azt is elárulta, hogy a Kafka-történet milyen fázisokon ment keresztül.
2026/01/18   |   4 p
Az összművészeti produkciók bemutatása a Magyar Zene Háza megnyitása óta meghatározó eleme az intézmény missziójának. 2024 őszén azonban még komolyabb formát és teret kapott ez a soklábon álló műfaj, amikor az intézmény először hirdette meg összművészeti felhívását, kifejezetten azzal a...