Ugrás a tartalomhoz
Azonnali hívás
Messiaen, a madarász

Messiaen, a madarász

2023/05/02 | 6 p

Orbán Zoltán ornitológus előadása a Zene Házában

Messiaen teljes Madárkatalógusát játssza el május 13-án délután öttől a Magyar Zene Házában Borbély László zongoraművész. A mű három részletben hangzik el, és az egyes részek között a témához kapcsolódó előadásokat hallgathatnak meg a nézők Fazekas Gergely zenetörténésztől és Orbán Zoltántól, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjétől. Utóbbit arról faggattuk, hogy mit keres egy ornitológus a Zene Háza koncerttermében?

 

Messiaen szenvedélyesen szerette a madarakat, gyűjtötte éneküket, sőt, tudományos alapossággal le is jegyezte azokat. Madárkatalógusát saját feleségének, Yvonne Loriod zongoraművésznek, és szárnyas modelljeinek ajánlotta. Nevezhetjük őt madárszakértőnek?

Amikor először megpillantottam a Madárkatalógusban szereplő madárfajok listáját, már abból látszott, hogy hozzáértő madarász volt, mivel olyan fajok is szerepelnek benne, amelyekről az átlagember biztosan nem hallott, mint például a cserregő nádiposzáta vagy a déli geze. Szerencsénkre Messiaen magasan képzett zenészként és komponistaként volt madármegfigyelő, emiatt tudta ezt az elképesztő művet megalkotni. Bár sok zeneszerző örökített meg madárhangokat korábban és később is, de a Madárkatalógus páratlan zenemű, amihez persze az is kellett, hogy Messiaen 14-15 éves kora óta tudatosan figyelte, ismerje és értse a madarakat és a természet hangjait. A Madárkatalógusba ugyanis nemcsak a szárnyas kedvenceit komponálta bele, megörökítette az élőhelyeiket is a perzselő hőséggel, a hegycsúcsok kopárával vagy éppen az éjszaka élményével, több állat- és növényfajjal együtt.

A Messiaen által lekottázott madárhangok felismerhetők? Szakmailag helytálló, ami megszólal a zongorán?

Nem vagyok zenetörténész és zeneelmélettel sem foglalkozom, de úgy vélem, hogy amit Messiaen lekottázott, az impresszió, és ilyen szempontból ugyanolyan nehéz vagy könnyű értelmezni, mint egy impresszionista festményt. Ahogy ő lekottázta az egyes madárhangokat és az adott környezet akkori élményét, úgy valószínűleg senki a világon nem fogja tudni értelmezni, mert ezek az ő benyomásai voltak. De el tudom képzelni, hogy egy abszolút hallással rendelkező madarász nálam sokkal jobban felismeri őket. Amikor például Borbély Lászlónak utánoztam a bölömbika hangját, ő azonnal megmutatta, hogy az hogyan néz ki a kottában.

Miről szól majd az előadásod a Zene Házában, a Madárkatalógus-koncert második szünetében?

Alapvetően nem a madarakról, hanem inkább arról, hogy mit jelent az, hogy Messiaen madarász volt, és hogy kik a madarászok. Az emberek általában megdöbbennek azon, hogy képesek vagyunk többezer kilométerre elutazni azért, hogy mondjuk egy völgyben megfigyeljünk egy olyan madarat, amit két héttel korábban ott látott egy társuk. Kicsit kattant, szerethető, békés őrülteknek tartanak bennünket, akik akár a világ végére is képesek elutazni egy-egy faj kedvéért – én például nemrég jöttem haza Nyugat-Szaharából, ahol tevék, vándorsáskák és mérgeskígyók között sátorozva figyeltünk meg különféle fajokat. Erről a különleges, rendkívül izgalmas és színes szubkultúráról fogok beszélni a Zene Házában, és arról, hogy miért jó ezt csinálni, hogy milyenek voltak régen a madarászok és milyenek ma. Közelebb szeretném vinni az emberekhez ezt az életformát, hogy könnyebben megértsék, hogy Messiaent mi vihette rá arra, mi segítette abban, hogy ezt a gigantikus művet megírja.

Fotó: Lendvai Csaba

Mit gondolsz: a mai ember mennyire érti a madarakat?

Sajnos semennyire, vagy csak nagyon kevéssé. A ma embere azért nem ismeri a természetet, mert távol él attól, ráadásul a mindennapjaink egyre nagyobb része a virtuális térben zajlik, ahol a biológia és a természet egyéb törvényei sem érvényesek. Ugyanakkor a madarászat a legegyszerűbb módja annak, hogy visszautat találjunk a természethez, hiszen a madarakat a városokban is meg lehet figyelni, akár itt, Budapesten, a Blaha Lujza téren is. Vagyis a madarak megfigyelése egy nagyon látványos és élményszerű kapcsolódási pont a természethez – úgyhogy már csak ezért is biztatok mindenkit, hogy ahol csak tudja, figyelje, hallgassa őket, és gyönyörködjön bennük.

 

Interjú: Nagy Viktória
Leadkép: Selmeczi-Kovács Ádám