Szubjektív! Batta András sorozata – A tegnap világa #1

A tegnap világa – Stefan Zweig megrendítő önéletírásának címe, amelyet menekültként, idegenben, Európa legsötétebb éveiben írt, mielőtt 1942-ben saját akaratából hagyta el a „tegnap világát” a „ma” kilátástalan helyzetében. „Fehérek között egy európai” búcsúzott el generációja tragikus sorsának végső konklúziójaként. Végleg, de nem végérvényesen. Megmaradt az örökség, az emlék és a remény, ami erőt ad Európa válságos korszakaiban, így ma is. Európa önmagából merít, páratlan szelleméből újul meg. Talán éppen a halhatatlan múlt vezet át a jövőbe. Remekművek hálója védheti meg a széteséstől és az enyészettől az öreg Európát. Az új Szubjektív-sorozata ebben az értelemben fordul a tegnap világa felé.

Az „aranykor” fogalma illúzió. Az európai zenetörténet csaknem valamennyi korszakát nevezhetjük aranykornak, miközben sokáig lelkiismeretfurdalás nélkül felejtette el egyik kor a másikat. Az emlékezés ideje – nem teljesen előzmények nélkül – a XX. század fordulóján és első két évtizedében jött el, amikor néhány nagy zeneszerző, elsősorban a német és a francia kultúra szülöttjei, úgy érezték, hogy lezárult egy korszak, amelyet sokkolón igazolt a történelem 1914-ben, a Nagy Háború kitörésével. Ennek az előadásnak az aranykori Bécs és Párizs a fő színhelye, Richard Strauss, Gustav Mahler, Claude Debussy és Maurice Ravel zenéinek tükrében.