5. Nemzetközi Cigány Dal Napja

2026. augusztus 8-án – a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepova születésnapján – ötödik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Idén is több magyarországi – és egyre bővülő körben külföldi – helyszínen valósul meg ehhez kapcsolódó esemény Rostás Mihály „Mazsi” (a Lakatos Mónika és a Romengo és a MazsiMó – GipsyMó zenekarok alapítója és zenekarvezetője) kezdeményezésére, a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat szervezésében. A világ legnagyobb egynapos fesztiváljának az arca idén Esma Redžepova, annak tiszteletére, hogy a legendás énekes tíz évvel ezelőtt hunyt el. Az 5. Nemzetközi Cigány Dal Napjának magyarországi központi helyszíne idén a Magyar Zene Háza, ahol fellép a szerb trombitás Bojan Krstić zenekarával, a WOMEX-életműdíjas és Kossuth-díjas Lakatos Mónika és a Romengo (vendég: Lisztes Jenő, cimbalomművész), illetve a lengyel Megitza. 

A fesztivál támogatója a Szerencsejáték Zrt.

A Nemzetközi Cigány Dal Napja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nem cigány művészek részvételével évről-évre bővülő helyszín- és programkínálattal, ingyenes koncertekkel. 2026-ben közel ötven fellépő zenekarral várják a közönséget. „A flamencótól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a jazzes ritmusokig elvarázsol bennünket a cigány kultúra életöröme, dinamizmusa és mélysége egyaránt” – a szervezők arra biztatnak mindenkit, hogy merüljenek el a felejthetetlen zenei élményekben jobban megismerve, megtapasztalva a cigány kultúra mellett a saját kulturális sokszínűségünket is. 

A nem cigány zenekarok műsorának az érdekessége, hogy a saját repertoárjukba beleépítenek cigány dalokat is, és a zenekarok minden helyszínen együtt, egy időben közösen éneklik el a nemzetközi cigány himnuszt, a Gelem, Gelem című dalt.

Európa egyik legszínesebb, leggazdagabb nemzetisége a cigányság páratlan és a mai napig élő, fejlődő zenei kultúrával, amely a történelem során számos ponton járult hozzá az európai zenekultúra fejlődéséhez. Nincs még egy olyan népcsoport, amely jelen lenne az Unió összes országában, ily módon az európai közösségnek nagyon fontos összetartó ereje a cigányság. A cigány kultúra félreismerhetetlenül magán hordozza a saját jegyeket, egyúttal visszatükrözi a velük kapcsolatba kerülő nemzetek jellegzetességeit is. A spanyol flamenco eleganciájától a szerbiai rezesbandák magával ragadó erejéig képes átölelni egész Európát és a világot, hirdetve a romák szokásait, nyelvét és végtelen életörömét. Kultúrájuk egyik legékesebb része az, amelyik a magyar nemzettel virágzik évszázadok óta, olyan gyümölcsöket teremtve, mint az éttermi cigányzene, az oláh-cigány muzsika és tánc, vagy a vonós magyar népzene.

Rostás Mihály „Mazsi”, a Cigány Dal Napjának ötletgazdája, művészeti vezetője és főszervezője az elmúlt évtizedekben négy kontinens, több mint harminc országában koncertezett a Kossuth-díjas és Womex-életműdíjas Lakatos Mónika és a Romengo zenekar vezetőjeként és menedzsereként. Megtapasztalva és cigányul szót értve a különböző országok cigányzenei fesztiváljaival és cigány zenekaraival, hívta életre a Nemzetközi Cigány Dal Napja hiánypótló kezdeményezést és egyben a nemzetközi cigányzenei együttműködésekért sokrétűen tevékenykedő Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózatot egyaránt. 

Az 5. Nemzetközi Cigány Dal Napjának magyarországi központi helyszíne idén Budapest, a Magyar Zene Háza.

Főszervező: Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat
Fesztiváligazgató: Rostás Mihály "Mazsi"
Támogató: Szerencsejáték Zrt.

Lakatos Mónika és a Romengo
A Romengo Magyarország egyik legismertebb és nemzetközileg is elismert autentikus oláh cigány népzenei együttese. A zenekar 2004-ben alakult, alapítói a kivételes hangú énekesnő, Lakatos Mónika és férje, Rostás Mihály Mazsi. Küldetésük a hagyományos oláh cigány zenei örökség megőrzése és továbbadása, miközben a műfajt a világzenei színtér egyik meghatározó hangjaként mutatják be.

A Romengo zenéjének alapját a generációkon át öröklődő cigány dallamok, a virtuóz ének, valamint a hagyományos hangszerhasználat és ritmusvilág adja. Koncertjeiken a közönség egyszerre találkozhat ősi közösségi énekekkel, táncdallamokkal és spirituális hangulatú szerzeményekkel. A zenekar előadásait rendkívüli energia, érzelmi mélység és közvetlenség jellemzi.

Az együttes számos európai országban, valamint Észak- és Dél-Amerikában is fellépett, olyan rangos fesztiválokon és koncerttermekben, amelyek a világzene legfontosabb előadóit fogadják. A Romengo munkásságának kiemelkedő alakja Lakatos Mónika, aki 2020-ban elnyerte a WOMEX életműdíjának számító WOMEX Artist Award kitüntetést, első közép-kelet-európai roma művészként.

A Romengo koncertjei nem csupán zenei élményt nyújtanak, hanem betekintést engednek a magyarországi oláh cigányság gazdag kulturális hagyományaiba is. Zenéjük egyszerre őrzi a múlt értékeit és szólítja meg a mai közönséget, hidat építve kultúrák, generációk és közösségek között.

Bojan Krstić Orkestar
Bojan Krstić és zenekara a dél-szerbiai Vladičin Han városában él. Ez az apró város évtizedek óta jól ismert, mint az egész Balkán félteke legjobb trombitásainak és fúvószenekarainak eredete. Az onnan származó nagyszerű zenészek nemzetközi hírnevet szereztek azáltal, hogy világszerte turnéztak, filmzenéket rögzítettek, illetve filmekben és színházi darabokban szerepeltek. Ennek eredményeként a helyi hagyományos dallamok világszerte ismert slágerekké váltak. A Bojan Krstić Orkestar pontosan ezt a hagyományt követi. Minden zenész kora gyermekkora óta megtanulta hangszerét, és maga Bojan Krstić az egész régió egyik legbriliánsabb és legcsodálatosabb trombitása lett. Ez a nagyon magas szintű zenei felkészültség és a hatalmas játéköröm készteti az energiát a nagyközönség elé esküvőkön, koncerteken és hagyományos rendezvényeken a Balkánon és azon túl. A híres éves Guča-i versenyen, a „Balkán Woodstockjában” évente több százezer látogatóval Bojan Krstić 2015-ben elnyerte az „Arany Trombitát”, 2016-ban az „Első trombitát” és a „Legjobb Zenekar” díjat. 2017-ben, valamint számos egyéb díjat kapott az ő és zenészei fantasztikus teljesítményéért. 2016-ban a zenekar részt vett Mr. Žarko német zenekara Balkan Herbal Clinic című albumának elkészítésében, amely exkluzív fellépéseket eredményezett mindkét zenekarral a színpadon, és a balkáni stílusoknak soha nem látott új lendületet adott.  
 

Megitza
Megitza egy gorál (lengyel hegyvidéki) származású énekesnő, aki 12 évet töltött az Egyesült Államokban. Fiatal művészként Chicagóban kezdte zenei pályafutását, és itt formálódott ki sajátos zenei stílusa is, amely a blues, a country és a rock elemeit ötvözi. Különleges, hegyvidéki gyökerekből táplálkozó hangját lehetetlen összetéveszteni bárki máséval.

Pályafutása során több ezer koncertet adott szerte a világon, többek között a rangos Montreux Jazz Festival fesztiválon Svájcban, a Vienna Jazz Fest rendezvényen Ausztriában, Lengyelországban a Pol'and'Rock Festival és a LuxFest fesztiválokon, valamint az Egyesült Államokban a Music Without Borders, a Chicago SummerDance és a Lotus Festival eseményeken.

Megitza elnyerte a lengyel Mam Talent! tehetségkutató Arany Gomb (Złoty Guzik) díját, és bejutott a Must Be the Music című műsor döntőjébe is. Eddig nyolc stúdióalbumot jelentetett meg.