TELTHÁZ - A Strauss-dinasztia sikerének titkai

A Strauss család muzsikája majd több évtizeden keresztül meghatározó része volt a 19. századi Európa zenéjének. Ők voltak a szórakoztató zene úttörői, két zenekaruk is működött egy időben, az apa és három fia tengernyi tánczenét írt, hatalmas sikerrel. Hector Berlioz híres mondása: „Bécs Strauss nélkül olyan, mint Ausztria a Duna nélkül”. Ezt a mondást a francia zeneszerző anno Johann Straussra, az apára értette, akit a bécsi keringő atyjának is nevezett. Később kiderült, hogy a tehetség örökletes, és Ifjabb Johann Strauss a „keringőkirály” titulust nyerte el kortársaitól. Josef és Eduard, a két fivér is beírta magát a zenetörténetbe. A kortársak is elismerően szóltak a Straussok zenéjéről: polkák és indulók, nyitányok, operettek… több száz sikeres mű. A császárvárost jellemző bálok hangulata és a bécsi keringő dallamait megidéző Bécsi Újévi Koncert elképzelhetetlen a Straussok muzsikája nélkül: a Kék Duna keringő, a Tere-fere polka és a Radetzky-induló állandó műsorszám. Számos legenda, érdekesség és titok övezi a dinasztia tagjait. Hogyan termett ennyi jó muzsikus egy családba? Mi volt a sikerük titka?

Sok érdekességre fény derül ezen a Senior Hangadón, ahol a közönség zenehallgatással, énekléssel és kvízjátékkal fűszerezve tölthet egy kellemes péntek délutánt, a jó hangulatról és érdekes történetekről pedig Tápai Dóra karnagy, középiskolai ének-zenetanár, a Magyar Zene Háza zenepedagógusa gondoskodik.