IN PARI – Tánc és Zene #2

Az IN PARI egy olyan sorozat, amelyben a zene más-más művészeti ágakkal kel nászra – párban, egyenlően, ahogyan azt a sorozatcím is jelzi. Ezúttal – öt olyan este után, ahol a zene és a szöveg, és négy olyan este után, ahol a zene és a kép kapcsolódásáról szólt a műsor – második alkalommal a zene és a tánc fonódik össze paritásban. A főképp Franciaországban alkotó, kortárs tánc nagyságai közé tartozó Josef Nadj úttörő táncművész mozdulatai lépnek párba Mezei Szilárd hegedűs és Márkos Albert csellista zenéjével. Ahogyan az már az IN PARI sorozatban megszokott, improvizációra készülnek a fellépők, egymás előadásaira reagálnak. Az este dramaturgiáját az oda-vissza hatás alakítja, a produkció végére az lesz a benyomásunk, hogy a műfajok paritásban voltak, nem pedig alá-fölé-mellé rendelt viszonyban. Az IN PARI sorozat kurátora Márkos Albert.

Josef Nadj (Nagy József) a mai Kanjiža területén fekvő Magyarkanizsán született magyar anyanyelvű családban. Miután a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem elődjén képzőművészeti tanulmányokat folytatott, Párizsba költözött, ahol pantomimet tanult, és megismerkedett a tai chi-val, a butoh-val és a kortárs tánccal. Táncosként többek között Sidonie Rochon, Mark Tompkins, Catherine Diverrès és François Verret produkcióiban lépett fel.
Koreográfusként, táncosként, valamint képzőművészként és fotográfusként Josef Nadj költői és szenvedélyes szemlélettel közelít az emberhez, miközben folyamatosan új kifejezési formákat keres. Alkotói látásmódjának egyedisége művészi életútjából fakad, amelyet mélyen meghatároztak az európai történelem fordulatai és megrázkódtatásai.
Úttörőnek számító, merész és innovatív megközelítése már az 1980-as években a kortárs tánc meghatározó alakjává tette. Alapművének tekintett Canard Pékinois (1987) óta következetesen magas művészi igényű és szenvedélyes koreográfiai munkát folytat. Legyen szó olyan rendhagyó szerzők világának színpadi feldolgozásáról, mint Samuel Beckett, Franz Kafka vagy Henri Michaux, illetve képzőművészek, például Miquel Barceló vagy zenészek, mint Akosh Szelevényi és Joëlle Léandre színpadra hívásáról, Nadj mindig teljes alkotói szabadságra törekszik. Műveiben különféle utalásokat, jeleket és anyagokat ötvöz, hogy érzékeinket felébressze. A valóság és az álomszerűség, a hagyomány és a modernitás határán egyensúlyozva az ember legfontosabb kérdéseit vizsgálja: az önmagához fűződő viszonyát.
Josef Nadj több mint harminc alkotás szerzője, amelyek közel ötven országban kerültek bemutatásra. Számos jelentős nemzetközi esemény vendége volt, köztük a Festival d’Avignon, a International Chekhov Festival és a Prague Quadrennial. Az évek során munkái a kortárs táncművészet meghatározó alkotásaivá váltak.
1995 és 2016 között az Centre Chorégraphique National d’Orléans művészeti vezetője volt, majd 2017-ben Párizsban megalapította új társulatát, az Atelier 3+1-t.
Koreográfiai kutatásainak folytatása mellett az új alkotói keret lehetőséget teremt számára arra, hogy a vizuális művészetet ismét a színpadi és testközpontú munka középpontjába állítsa. Munkásságának elismeréseként 2002-ben a francia állam a Művészetek és Irodalom Lovagja (Chevalier des Arts et des Lettres) címmel tüntette ki, 2011-ben pedig a rend tiszti fokozatára emelték.
2021 óta Josef Nadj ismét a táncot helyezte alkotói tevékenysége középpontjába: ekkor mutatta be két jelentős koreográfiai művét, az OMMA és az Full Moon című előadásokat.

Mezei Szilárd
Zeneszerző, brácsás, nagybőgős, improvizatív zenész. Született 1974-ben a szerbiai Zentán (akkor Jugoszlávia) a vajdasági többnemzetiségű régió magyar kisebbségének tagjaként. Hegedűtanulmányait Zentán és Szabadkán végezte, és négy évig tanult zeneszerzést a belgrádi Zeneakadámián prof. Zoran Eric osztályában. Zenekaraival kortárs komponált és improvizatív zenét játszik, többnyire saját szerzeményeit. Zeneszerzőként Mezei fő érdeklődési területe az improvizáció és a kompozíció kapcsolata (hasonlóan Witold Lutoslawski aleatoriához és Anthony Braxton kreatív zenei módszereihez), 
beépítve a jazz és az autentikus népzene elemeit is. Zenészként Bartók és Szabados György útját követi. Aktív színházi zeneszerzőként is (többek között Josef Nadj-val). Több mint 60 CD-je és LP-je jelent meg olyan nemzetközi kiadóknál, mint a Leo Records, a Not Two, a Creative Sources, az Aural Terrains, a Red Toucan, az Ayler Records, a Slam Productions, a  No Business, az FMR, az AUT Records, az Odradek Records. Eddig olyan zenészekkel / mprovizátorokkal játszott, mint Matthias Schubert, Benkő Róbert, Szabados György, Tim Hodgkinson, Márkos Albert, Peter Ole Jörgensen, Jens Balder, Joe Fonda, Michael Jefry Stevens, Joelle Leandre, Hamid Drake, Herb Robertson, Frank Gratkowski, Charles Gayle, Sten Sandell, Joel Grip, Nicola Guazzaloca... Több mint 500 bejegyzett kompozíciója létezik különféle felállásokra. Ezen kívül több szimfónikus mű, kamarazenekari- és kamaramű illetve versenymű képezi munkásságát.
Színházi-zenei tevékenységet is folytat (több mint 60 színházi darabhoz készített zenét), és kétszer elnyerte a szerbiai legfontosabb színházi díjat, a „Sterija”díjat, valamint számos díjat a színházi-zenéiért. Zenei írásai számos folyóiratban jelentek meg a volt Jugoszláviában és Magyarországon. 

Márkos Albert
Márkos Albert zeneszerző, csellista, a hazai improvizatív, kortárs, alkalmazott és kísérleti zenei színterek egyik meghatározó alakja. A kolozsvári születésű zenész filmzeneszerzőként, színházi darabok zenéjének szerzőjeként is elismert, számos jazz és kortárszenei formáció, projekt tagja (Kassák, ARGO, budbudās, W.H. Shakespeare, Tractus stb.), valamint számtalan kortárs zenei mű szerzője. Az IN PARI sorozat szerkesztője.