Los Gringos Együttes – Misa Andina-Andok Mise
Klasszikus/Kortárs
Szervezés:
Los Gringos Együttes – Misa Andina-Andok Mise
A Misa Andina, azaz az Andok Mise az 1990-es évek elején íródott, Mauricio Vicencio chilei zenész szerzeménye. Noha vitathatatlanul előképének tekinthető latin-amerika máig számontartott legismertebb egyházi indíttatású műve, az Ariel Ramirez által 30 évvel az Andok Mise előtt komponált Misa Criolla – azaz a Kreol Mise –, a két mise hasonlósága mellett számos különbségét is megtapasztalhatjuk.
Az Andok Misében kulturális, történelmi, vallási és zenei gesztusok keverednek egymással, amelyek feloldhatatlan ellentétben álló, távoli világokat képesek egymással összeegyeztetni, felruházni azokat ugyanazzal a kreatív lelkülettel és energiával. A szinkretizmust szem előtt tartó Andok Mise elismertségét lenyűgöző szépségével vívta ki és a megírását követően rövidesen az andoki zenében kötelező hivatkozási ponttá vált.
Sok szeretettel ajánljuk figyelmükbe ezt a több, mint egy órás egzotikus rituálét, fogadják nyitott szívvel ezt a hangok erejében rejlő zenei egységet, amely a belső lecsendesedésünket segíti elő, és amely egy másik térből és időből való…
A MISE TÉTELEI
Entrada/Bevezetés (Mochoceñada) Bevezetés
Ősi, felfedezés előtti korokat idéző dallamvilágból építkező tétel, amely az Altiplano, a magasföldi lét magányosságát idézi meg.
Preludio (Fox incaico)
Az előzőnél már lágyabb és szuggesztívebb téma, amely a miszticizmusnak az Altiplano-n egyre gyakrabban előforduló erős értelmezése, és mint vallási motívum, a kórus szöveg nélküli megszólalásával együtt is tökéletes.
Señor ten piedad (Danza, Tarqueda) – Kyrie Uram irgalmazz
A tétel egyik legfőbb erénye az, ahogy a csodálatos kórusrészek, az énekelt szakrális zene keveredik az ősi szívből jövő tematikus andoki dallamokkal.
Diospoe luohuocunomori caimon tondo (San Juanito)
Ez a liturgikus sorból kilógó kiscsoportra komponált dalocska egy ecuadori ritmus, a san juanito segítségével ad betekintést egy naiv, őszinte népcsoport természetközeli világlátásába.
Gloria (San Juanito) Dicsőség
Egy következő értelmezés, amely ugyanazokat a mintákat ismétli meg, mint a korábbi tételek, kiegészülve érdekes és változatos ritmusokkal. Ezekben már nagyobb jelentőségű kórus részek is vannak nagyon érzékeny dallamokkal. A tétel egy jellegzetes ecuadori ritmus, a san juanito globális eszközkészletét használja.
Evocación Ancestral Az Ősök tisztelete
Ezzel a darabbal a szerző a hagyományos liturgiából ismét kitekint, és a dél-amerikai kontinensen napjainkban is jelen lévő kettősséget bemutatva tiszteleg a hódítás előtti szellemvilág előtt.
Aleluya (Morenada) Dicsérd az Urat
Azoknak a tételeknek egyike, amely egyszerűségével kápráztat el. Legfőbb különlegessége abban rejlik, hogy a kórus énekével határozott és erős, örömteli energiával tölti meg a darabot.
Saminchay Áldás
A kórust nélkülöző zenei tételben egy Angyal száll el felettünk.
Credo (Fantasía andina) Hiszek egy…
Ennek a tételnek adaptációjában is bizonyítva látunk a hangszerek adta lehetőségek többszörös kihasználásával egy szívből jövő hitvallást. Itt a kórus szerepe nem annyira hangsúlyos, mint a korábbi tételekben.
Yanpu-Tocco (Italake)
E zenekari tétel erőssége az italake stílusra jellemzően csak pánsípok és dobok alkalmazása. Az andoki részvételi közösségi zenélés megidézésére itt egy sikuri dallam keringése hivatott, amelynek központi aspektusa az andoki őslakosok kulturális hagyományainak ünneplése.
Santo (Sicuriada, Tinku, Rueda de Carnaval, Baguala) Szent vagy
Talán az egyik legnagyszerűbb darabja a misének, amelynek kapcsán mindenképpen szükséges kiemelni a lenyűgöző dallamot, amit a kiváló kórusrészek csak fokoznak. A nagyon mozgalmas és hangulatos tétel vezérfonala a bolíviai tinku ritmusában követhető nyomon.
Padre nuestro (Chunho, Vidala, Quena-quena) Mi Atyánk
A tétel két része osztott; az ősi bevezető chuncho dallam után az egyetemes imádság nagyon érzékeny interpretálása történik a kórus fantasztikus visszatérésével. Ez a tételt rendkívüli eredményességgel megkomponált, egy igazi csoda a keresztény zene szerelmeseinek.
Estrella de las Nieves A hó csillaga
A darab átmenetet képez a két szélsőséges –, az előző és a következő – téma között, egyben a rövidesen eljövendő befejezést készíti elő.
Cordero (Kantu’s, Jula-Julas) – Agnus Dei Isten báránya
Az ősi, a felfedezés előtti korokat idéző dallamvilágba zökkenünk vissza ismét. Az európai fül számára kicsit szokatlan, csak a pánsípok családjának különböző tagjaira (sicu, jula-julas) és dobra hangszerelt tétel, de összességében mégis változatos a végeredmény.
Benedictus (Huayno) Áldott
A liturgia szerint a Santo-hoz kapcsolódó, annak második részeként értelmezhető tétel. Itt feszültség oldásaként kellemes, hangulatos befejezése a misének, amelyben a perui autentikus huayno ritmus minden erénye megcsillan.
KÖZREMŰKÖDŐK
Los Gringos Együttes
A zenekar andoki – elsősorban ecuadori, perui, bolíviai – népzenét játszik, és olyan magyar tagokból áll, akik sok-sok éve elkötelezett rajongói, valamint többségében már 30-35 éve művelői ennek a kultúrkörnek. Innen a zenekar neve is, mivel a spanyol gringos szóval ezen a vidéken a fehér, idegen embereket illeték. Az andokbeli népzene szeretete 1993 óta alapvetően változatlan felállásban tartja össze a 9 fős együttest, amelynek tagjai többször jártak Dél-Amerikában.
Beke Tamás: ritmus- és ütőhangszerek, gitár, mandolin, pánsíp, harmonika
Horváth Árpád: charango, ronrocco, hegedű, pánsípok, tarka
Kurdi Zoltán: quena, moseño, pánsípok, tarka, kereplő, guiro, esőcső
Lukács József: bombo, pánsíp, gitarron, esőcső
Rádl Zoltán: gitár, mandolin, pánsípok, tarka, ének
Réti Lajos: pánsípok, tarka, moseño, bombo, chaj-chas
Rozsics Árpád: quena, pánsípok, moseño, tarka, ének
Szőts Péter: quena, pánsípok, tarka, ének
Ciszterci Projekt kórus – Székesfehérvár
A Ciszterci Projekt kórus a 2025. tavaszán Székesfehérváron megszervezett Andok mise előadáshoz alakult a Ciszterci Szent István Gimnázium jelenlegi és volt diákjai, szülők, tanárok és néhány barát részvételével. A kórust vezeti Radics Éva, aki a gimnázium ének-zene tanára és karvezetője, aki egy sok éves álmát valósította meg ezzel a gimnazisták és barátaik által előadott Andok misével.
A 2025-ös előadásban megszólalhatott a quechua indián gyerekek énekhangjára íródott tétel is, és ezt a nyers, életteli, őszinte gyerekhangot remekül leutánzó fehérvári gyerekek szintén fellépnek majd 2026 április 1-jén a Magyar Zene házában.
Az életkorban, kórusénekesi tapasztalatban és zenei képzettségben is vegyes kórust Radics Éva biztos kézzel vezeti, és a projektkórus mostanra jól együttműködő csapattá vált és mindannyiukról elmondható, hogy nagyon hamar megszerették az Andok-beli muzsikát.
Gödöllői Városi Vegyeskar – Gödöllő
A Gödöllői Városi Vegyeskar 1971 őszén alakult, így Gödöllő legrégebbi művészeti csoportja. Alapítója Ujváry Géza, aki kezdetektől magas követelményeket támasztott a kórus felé. Az együttest 28 éve Pechan Kornél karnagy vezeti, aki hivatásos énekesként, illetve képzett karnagyként élt a rendszeres próbák adta lehetőségekkel és a hivatásos előadói tapasztalatait beépítette a kórus gondolkodásába.
A kórus létszáma mára 50 fő fölé emelkedett. A vegyeskar fennállása alatt számos hazai nagyvárosban tartott előadásai mellett többek közt ausztriai, szlovákiai, németországi, belga és walesi koncerttermekben fordult meg.
A vegyeskar Gödöllő kulturális életének egyik meghatározó csoportja.