Lovász Irén: Szerelmes Virág

Lovász Irén, Kossuth-díjas érdemes művész, sokoldalú alkotó-előadó. Népdalénekesként indult, a Világfa című 1995-ös, Hortobágyi Lászlóval közös lemezével robbant be a hazai és nemzetközi világzenei élvonalba, majd a Makám és más világzenei formációkkal készített nagy sikerű lemezeket. Énekes előadói pályája szervesen kapcsolódik össze tudományos kutatói és egyetemi oktatói tevékenységével. Folklorisztikai kutatásait a vallás-és zeneantropológia, valamint a hangterápia és az acrchaeoakusztika területén végzett munkássága egészíti ki, melynek esszenciája a Gyógyító hangok című négy részes lemezsorozata. A Zene Házában a 2008-ban megjelent Szerelmes Virág című lemezanyagát, műsorát adja elő: reneszánsz versek, táncok, korabeli virágénekek és népdalok alapján készített mai feldolgozások, átiratok, szerzemények – Horváth Kornél ütőhangszeressel, Győri István régi pengetős hangszerek megszólaltatójával, Szabó Zsolt viola da gamba-művésszel és Ágoston Béla fúvóshangszeressel.

A Szerelmes Virág című műsora nívós populáris zene a reneszánsz korából. A műsor alapját a magyar szerelmi költészet szájhagyományban és a 16-18. század kéziratos énekeskönyvekben, kódexekben fennmaradt gyöngyszemei adják. Korabeli „slágerek”, népszerű és ma már kevésbé ismert dalok, Balassi versek, valamint reneszánsz hangszeres táncok átiratai, feldolgozásai hangzanak el. A műköltészet és népkötészet határán, a populáris kultúrában élő dalok szórakoztató formában szólalnak meg.

Az előadás természetes énekhanggal, a régizene méltóságteljes, elegáns húros hangszereivel, a népi furulyák naiv bájával, filigránságával, a bőrdudák ősi erejével, és az archaikus ütőhangszerek virtuóz játéktechnikájával, sokszínségével teszi élővé az egyébként is könnyed, üde régizenét. A műsor „crossover” jellegét a tudatosan választott kiváló zenészek is garantálják, akik a mai magyar népzene, régizene, és kísérleti jazz egymástól látszólag távol eső vidékeiről érkeztek. Ki-ki hozta saját tapasztalatát, tudását, tehetségét, kreativitását és egyéniségét, hogy életre keltsék, és szórakoztatóvá tegyék ezt a többszáz éves zenei kultúrát. Ettől vált nagyon emberivé és maivá a régizenének és korabeli népzenének ez az új értelmezése.