TELTHÁZ - Misék az Andokból: Új Liszt Ferenc Kamarakórus, Los Andinos, Szélpál Szilveszter, Kiss-Balbinat Ádám

Advent harmadik vasárnapján a Magyar Zene Házában Dél-Amerika, és azon belül is főképp az Andok népeinek hagyományos karácsonyi zenéjéé a főszerep. Két misét – Ariel Ramírez: Missa Criolláját és magyarországi ősbemutatóként Mario Godoy Aguirre ecuadori népzenekutató-zeneszerző ecuadori kreol miséjét – adja elő egy sokszereplős zenész-és énekes válogatott, az Új Liszt Ferenc Kamarakórus, a Los Andinos, és Szélpál Szilveszter, illetve Kiss-Balbinat Ádám énekesek. A két mű között a Los Andinos játszik karácsonyi dallamokat az Andokból.

1.műsorszám
Ariel Ramírez: Misa Criolla
Az est első műsorszáma Ariel Ramírez: Misa Criollája lesz. Ariel Ramírez a Buenos Airestől északra, a Rio Paraná folyónál fekvő Santa Fében született, és 19 évesen kezdett tanítani egy vidéki hegyi településen. Ott kezdte el lenyűgözni az indiánok, gauchók és kreolok zenéje, amely azóta is a legtöbb zenéjének ihletője. Az 1950-es évek elején a bécsi akadémián és a madridi Spanyol Kultúra Intézetében tanulmányozta hivatalosan a népi hagyományokat. Amikor Ramírez visszatért Argentínába, elkezdte gyűjteni az andoki népdalokat, amelyek közül később sokat kiadott és felvett. Több mint 400 népies stílusú dalt komponált, amelyek közül néhányat olyan művészek vettek fel, mint Plácido Domingo, José Carreras és José Cura tenorok. 1963-ban, miután a II. vatikáni zsinat engedélyezte a népnyelvű misefeldolgozásokat, Ramírez megalkotta a széles körben népszerű Missa Criolla című művét a hagyományos liturgikus szöveg spanyol fordítására. A kompakt mise minden egyes tétele sajátos népi anyagra, különösen táncritmusokra épül: a Kyrie-t az észak-argentínai szigorú vidala-baguala, a Gloria-t az ugyanonnan származó carnavalito és yaraví, a Credo-t a közép-argentínai megszállott chacerera trunca, a Sanctus-t a szinkópás bolíviai cochabambino, az Agnus Dei-t pedig a déli pampák jellegzetes stílusában komponálta.

2. műsorszám
Karácsonyi dallamok az Andokból a Los Andinos előadásában

3. műsorszám:
Mario Godoy Aguirre ecuadori népzenekutató-zeneszerző Misa de Chimborazo című ecuadori kreol miséje – magyarországi ősbemutató.
Előadók: Az andoki népzene legfontosabb magyar interpretálója, az 1982 óta létező Los Andinos, Az Új Liszt Ferenc Kamarakórus, amely a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Alma Mater Kórusából, illetve a közelmúltban végzett fiatal muzsikusok közül válogatott együttes. Illetve két énekes: Kiss-Balbinat Ádám népzenész, népdalénekes. Valamint Szélpál Szilveszter szegedi magánénekes, szólista.

Mario Godoy Aguirre az ecuadori Chimborazo tartományban, Riobamba városában született 1954. december 11-én, mint a Godoy zenészcsalád ötödik generációjának tagja. Olyan környezetben nőtt fel, amely erősen kötődik a katolikus egyházhoz, zenéjéhez és szertartásaihoz. 1976 óta járja tartományának falvait, tanulmányozva az itt élő Puruhua lakosság népszokásait, népzenéjét. Ezekről több könyve jelent meg, valamint három korosztálynak Ének-Zene tankönyvet is írt. 1982-ben elsőként publikált hagyományos chimborazoi népzenét hanglemezen, amelyen a Runapak Shungu parasztzenekar énekeit jelentette meg, akik a Pulucate-i régió dallamait zenélték. Kiemelkedik gyűjtései közül a mára szinte teljesen elfeledett énekes rozsaratási népszokása a Jahuay, amelyből több mint 50 éneket gyűjtött össze 12 közösségből.

Ahogy vallja: „Két nagy szenvedélyem van: dalokat szerezni és hazám zenéjét kutatni. Dalt készíteni maga a csoda. A zeneszerző a valóság fordítója, aki az egység víziójával kíséri el dalával polgártársait. Az egótól megfosztott zeneszerzőnek társadalmi szerepe van. Szószóló és tükör, aki félelem, számítások és kapkodás nélkül közvetíti és tükrözi az emberek örömeit, szomorúságait, csalódásait, reményeit. A zeneszerző nem kápráztat el, hanem „világosít” és a béke üzenetét közvetíti.”

Misa del Chimborazo

A „Chimborazo-i Mise”-t 1984 – ben komponálta szülővárosában, ahol akkor, mint zenetanár és kápolnamester dolgozott a San Felipe Neri Iskolában. A mise zenéi Chimborazo vidékének, a tonada, az albazo, a danzante, és a sanjuanito hagyományos ritmusaira íródtak. A mű vegyeskari szólamait Julio Bueno, míg a népzenei stílusú zenei kíséretet a Los Andinos együttes és Tárnok Ákos alkotta. A katolikus liturgiától eltérnek a mise egyes részei szövegezésükben. A szerzők - Leonidas Proaño, Mario Godoy Aguirre, José Ayerve, José Benítez, Daniel Pazmiño, José A. Cubiella - az elnyomott, nagyrészt indián lakosság szemszögéből értelmezik a gondolatokat. Gyakran az élő, szenvedő embert helyezik a középpontba, mintegy Krisztusi szerepkörbe. Isten eljön az emberekhez, az emberek cselekedeteiben nyilvánul meg a jó, az együvé tartozás kegyelme. A szegények hétköznapi megpróbáltatásait Jézus verítéke szimbolizálja. Ezt a szintézist segíti a közös nevező: a zene.