Radics Béla, a megátkozott gitáros (filmbemutató)
Radics Béla, a megátkozott gitáros (filmbemutató)
A Magyar Zene Házában május 5-én lehet először megnézni a legendás magyar gitáros, Radics Béla életéről, sorsáról és munkásságáról szóló zenés életrajzi filmet – benne egy képzeletbeli tévéműsorral, formabontó filmes megoldásokkal, és sok-sok, korunk hangzásában megszólaló, Alapi István által újjáépített világslágerrel, és Radics-szerzeménnyel.
A Radics Béla, a megátkozott gitáros című, Klacsán Gábor által rendezett film Radics Béla (játssza: Rák Zoltán) életét követi végig fiatal korától haláláig, bemutatva az első kelet-európai gitárhős családi hátterét, és a magyarországi kommunista diktatúra ellentmondásos viszonyát a zene világához. Radics a rádiót hallgatva, hallásból tanulva lesz kora legjobb hazai gitárosa, majd a magyar rock halhatatlan legendája. Radics sorsának megjelenítése mellett, azzal párhuzamosan egy képzeletbeli, vidéki tévéműsor fogadja vendégeit és faggatja Radics kortársait vagy indukál parázs vitákat közöttük. Radics életének megelevenedett jelenetei koncertről-koncertre, konfliktusról-konfliktusra követik a Gitárkirályt. A film szinte úszik a zenében. Alapi István és zenésztársai jóvoltából a legteljesebb dinamikával, a mai fülnek is jól értelmezhető módon, „leporolva”, egykori nagyságukhoz illő „fénnyel” szólalnak meg a régi slágerek. Megelevenedik Som Lajos és Balázs Fecó alakja, de az egykori Hanglemezgyártó Vállalat egyik vezetője is. A jelenetekben egyre-másra bukkannak fel a magyar rockzenei élet hírességei, hogy színészként játszanak el apróbb szerepeket Radics Béla mellett, így tisztelegve a géniusz emléke előtt. Sokan mások mellett dr. Csernus Imre is megjelenik egy-egy jelenetben, hogy addiktológus-pszichiáterként mondja el véleményét a főhősről. A filmben megelevenedik az egykori Kék fény tévéműsor Szabó Lászlóval, és az Egymillió fontos hangjegy című zenei műsor is. A film a végsőkig elmegy, hogy a játékfilmes elemek a leghitelesebbek, a dokumentumfilmeket idéző szerkezeti részek pedig a „leginkább játékfilmesek” legyenek. Szórakoztatásra törekedve gátlástalanul mossa össze a két eltérő filmes megközelítést, és fogja színészi munkára Radics Béla zenész- és kortársait.

