Sári László: a jótékony és a kártékony zenéről
Sári László: a jótékony és a kártékony zenéről
A jótékony és a kártékony zene Ókori kínai írástudók gondolatai a zenéről „Ó, megütöm a zengőkövet, megütöm a zengőkövet, s a százféle állat összegyűlik és táncra kerekedik, a hivatalnokok között pedig valódi harmónia uralkodik.” A régi Kínában a zene a kormányzás eszköze is volt, nemcsak szakrális megnyilatkozás, művészet vagy szórakozás. Persze, magas fokon és igen hatékonyan illett művelni akármilyen célt szolgáljon is. Pontosan ezért tudott a zene jótékony és kártékony, zavaró hatással is lenni az emberekre. Az ókori kínai filozófusok zeneelméleti írásai tudós pontossággal, ám magával ragadó költői nyelven részletezik zenehallgatói tapasztalataikat és elvárásaikat az igazán jó, vagyis jótékony hatású zeneműveket illetően. Felemelő szellemi élmény e szövegek idézése, mindegyikük a zene nem mindennapi hatalmáról tanúskodik. Az idevágó klasszikus irodalmi részletek pedig a zene létfontosságú szerepéről, az ember égi származásának képzetéről mesélnek. Az elhangzó részleteket a keletkutató Sári László előadása értelmezi, bontja ki a szövegek gondolatiságát, és helyezi el a régi kínai kultúra egészében. Az est élményét Kiss Krisztián különleges zenei közreműködése teszi teljessé.
