Boros Misi: Napszakok – Délben

A Virtuózok első évadából egy csapásra ismertté vált Boros Misi májusban háromrészes koncertsorozaton mutatja be a zongorairodalom keresztmetszetét. A kronologikus rendbe állított, igazi erőpróbának is beillő műsorok Bach egy-egy darabjával kezdődnek, és onnan ívelnek a 19. század végéig, illetve a 20. század elejéig.

Johann Sebastian Bach, 1722-25 között született G-dúr Francia szvit műve nyitja a “Délben” koncertet. A komponista a műfaj egyik legnagyobb alkotója. Kötelező részei a német mérsékelt tempójú Allemande tétel, a Courante (olasz nevén Corrente) francia-olasz lendületes lüktetésű tánc, majd a Sarabande, amely spanyol lírai lassú tétel és zárásként a gyors ír tánc, a Gigue. Ezek megkövetelt tételek, kiegészülhetnek további táncokkal. A BWV 816. jegyzékszámú szvit esetében a további tételek francia eredetűek, a Gavotte, a Bourrée és a Loure, melyek a Sarabande és a Gigue között szerepelnek. Hangnemnél maradva a hangversenyen Bach után Wolfgang Amadeus Mozart 5. zongoraszonátája szerepel, amely zenei finomságokban hasonlít az előtte szereplő műhöz. A Münchenben 1774-ben írott darab a K. 283-as jegyzékszámot viseli. Első tétele Allegro, derűs hangvételű kezdés, melyet az Andante tétel követ, számos elbűvölő zenei gondolattal, majd a Presto, gyors lüktetésű tétel zárja a szonátát. Ezt követően annak a Claude Debussy-nek a zenéje következik, aki kedvencei között tartotta számon Mozartot. A francia impresszionista zeneszerző hasonló nyitottsággal figyeli az őt körülölelő világot, akárcsak nagy osztrák elődje. Elsőként az Images 1. azaz Képek 1. sorozat bevezető darabja szerepel műsoron. A Fények a vízen című alkotás 1905-ben keletkezett. A természetet a legcsodálatosabban megjelenítő alkotók közé tartozó Debussy kortársához Claude Monet-hez hasonlóan, képes hangjegyek által megfesteni világunk szépségeit. A hangverseny záróakkordját az 1904-ben komponált  A boldog sziget című remekmű adja, amely a szerző leglelkesebb hangvételű darabja. Jean-Antoine Watteau Pélerinage à l’île de Cythère festménye inspirálta a zeneszerzőt, hogy élményét zene formájában hagyja az utókorra.