Része a magyar emberek DNS-ének
Kaláka
Szeptember 27-én a Zene Háza az egész napot a Kaláka együttesnek szenteli, délelőtt gyerekdalos műsorral lépnek fel, délután a róluk szóló Kaláka – A Kárpátoktól a Karib-tengerig című filmet láthatja a közönség, este pedig a Házzal közösen kialakított különleges műsorral lép fel a zenekar. A zenekar, amit minden magyar ember ismer, és amit mégis számos irányból érdemes újra és újra megismerni.
A Kaláka az a hatvanas évek végének első nagy versmegzenésítős hullámában a kulcszenekar a Sebő Ferenc-Halmos Béla-féle Sebővel és a Kex-szel együtt. A zenekar, amely szinte teljes pályáját a magyar (és kisebb részben magyarra fordított) költők verseinek megzenésítésére szentelte. A Kaláka az „répa, retek, saláta, kedvencem a Kaláka”. Avagy a gyerekzenekar, amely fáradhatatlanul lépett fel az ország minden pontján, és jelentette oly sok gyerek első koncertélményét – bevezetést a jó zenébe. A Kaláka az Magyar Népmesék rajzfilmsorozat, és még oly sok más tévés, filmes produkció kísérőzenéjét jegyző kreatív formáció. A Kaláka az maga az ismeretterjesztés, de úgy, hogy észre sem veszed, hanem bekúszik a bőröd alá, és a lelked része lesz. A Kaláka az a magyar emberek DNS-ének a része.
Nagyon valószínű, hogy megszámlálhatatlan a Kaláka-dalok száma. Valószínűleg Gryllus Dániel alapító sem tudja egészen pontosan, hogy hány Kaláka-dal létezik. Ez persze csak azért érdekes, mert a több mint ezer szerzeményből egészen biztosan több mint száz örökérvényű. Egy nagyon avittasnak tűnő, mégis pontos szóval, örökzöld. Érvényes volt 1973-ban, érvényes ma és érvényes lesz száz év múlva is. Szóval, hány olyan zenekar is van, akinek van legalább száz ilyen szerzeménye? Nem csak Magyarországon…
Persze könnyű nekik, hiszen ott van egy teljes nemzet költemény-kincse, abból könnyű válogatni, a dalszövegekkel nem kell bajlódni, máris perfekt a dal egyik fele – szólhat a cinikus kritikus. Ja, mert nincs olyan, hogy egy zenekarban valaki írja a szöveget, valaki más meg a zenét? Egy szövegben fel kell tudni ismerni a dal lehetőségét, hallani kell bele a dallamot, és tudni kell hozzá illő hangszerelést alakítani. És ennek a Kaláka tagjai hatalmas mesterei. Igen, ez is az egyik nagy erénye a kvintettnek, hogy mindegyik tagja csodálatos dalszerző, még az így legritkábban megnyilvánuló Becze Gábor nagybőgős is. Gryllus Dániel multiinstumentalista-zenekarvezető, testvére, a Kaláka két korszakában is zenélő Gryllus Vilmos csellós-gitáros (stb.) és Radványi Balázs mandolinos-gitáros-ukulelés (stb.) egyenként is zseniálisak ebben, együtt pedig ihletetten érzik egymást és egészítik ki, hangszerelik tovább a másik szerzeményét. És tudták ezt a korábbi Kaláka-tagok, Mikó István, Dabasi Péter és Huzella Péter is.
A titok, vagy tényleg nagyon-nagyon sok dal esetében a csoda sokszor megfejthetetlen marad, és ez jól is van így. Jó, hogy az marad. Bámulatos érzékkel teszik magukévá a sokat mondó sorokat és adják át a közönségnek egy olyan globálzene-kamarazene-pop mezsgyén egyensúlyozó módon, amiben népzenés (sokféle nép tradicionális hangszereit használó), jazzes, sanzonos elemek is alaposan benne vannak. Nemrégiben megjelent vinylen (csillogó fekete nagylemezen) egy válogatás olyan Kaláka-dalokból, amik korábban csak cd-n szerepeltek. Minden egyes választás tökéletes rajta, csakhogy arra döbbentette rá az embert, hogy még legalább 3-4 másik ugyanilyen magas színvonalút össze lehetne állítani ugyanilyen okkal. És ez az, amiért az egyik leginkább szeretett magyar zenekar még mindig nincs a helyén kezelve. Hatalmas a dalkincse, fel sem tudjuk mérni mekkora.
A zenekar, amelyik olyan jól tud verseket feldolgozni, olyan megnyerő minden egyes koncertjén, akkora szeretet lakozik benne, hogy csak na. Csakhogy ez a zenekar még ennél is több, és ezt ezen a Kaláka-napon is bizonyítani fogják majd.
szöveg: Dömötör Endre
fotó: Raffay Zsófia
Ha egy köznév (‘kaláka’) tulajdonévvé válik, akkor amögött mindig valamilyen izgalmas történet húzódik meg. Ha pedig többen ismerik a tulajdonnevet (Kaláka), mint az eredeti jelentését, akkor már csoda is. Ezt a csodát szeretnénk a Magyar Zene Háza színpadán bemutatni, amikor is egész nap ezelőtt a méltán nagyhírű zenekar előtt tisztelgünk.