world_travel_awards_2022
Azonnali hívás
Nyelvi bravúrok, gondolati játékok

Nyelvi bravúrok, gondolati játékok

2022/12/26 | 4 p

Shakespeare szonettjei a Zene Házában

A WH: Shakespeare marad című, január 6-i koncert előtt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító tart bevezető előadást, melyben egyebek mellett arról beszél, hogy mit is jelentett a reneszánsz kordivat, és hogy mit érdemes tudnunk Shakespeare szonettjeiről? Az alábbiakban Nádasdy Ádámot a titokzatos WH úrról, a szonettekről és a fordítói kihívásokról is kérdeztük.

A koncert címében szereplő WH rövidítés utalás arra a személyre, akinek Shakespeare a szonetteket ajánlotta. Róla azonban máig nem tudjuk, hogy kicsoda pontosan. Miért nem sikerült ezt kideríteni, illetve jó lenne ezt megtudni, vagy jobb az a titokzatosság, ami körül lengi a személyét?

Shakespeare az összes szonettet neki ajánlotta, ahogy az a kötet elején olvasható: „Mr. W. H.”-nak ajánlja a szerző. Valószínűleg William Herbertről van szó, Pembroke grófjáról, aki bőkezű mecénás volt és szívesen forgolódott a színházi és művészvilágban. Arról sajnos nincs adat, hogy konkrétan Shakespeare-t ismerte volna. Herbert 1580-ban született, tehát a szonettek keletkezésekor a húszas éveiben járt: lehet, hogy ő a „szép ifjú”, akihez az első 17 szonett szól, melyekben Shakespeare nógatja a fiút, hogy nősüljön már meg. Egyébként szerintem nem igazán fontos, hogy ki volt ő.

A január 6-i koncerten szöveg és zene együtt jelenik meg a Zene Háza színpadán, de vajon hogyan lehet a reneszánsz kordivatot a mai zenével összeilleszteni? Hol lehetnek kapcsolódási pontok?

Én a szavak embere vagyok, a zenéről nem merek nyilatkozni, csak annyit tudok, hogy Márkos Albert és együttese nagyon modern, nagyon izgalmas zenét csinált a szonettekhez, Sena Dagadu éneke mellé.

Shakespeare szonettjeit a többség szerelmes versekként olvassa, de igazuk van-e? És ha nem szerelmes versek, akkor micsodák? Be kell-e sorolni őket bárhová is?

Jó kérdés. A szonettek nem igazán szerelmes versek, inkább nyelvi bravúrok, gondolati játékok. Némelyiket lehet homoszexuális udvarlásnak olvasni, mások egy női szeretőhöz szólnak (eléggé csipkelődő jelleggel), vannak társadalmi vonatkozásúak, és főleg: mindegyik az emberi kapcsolatok működését veszi szemügyre. A fordítók – így például a kiváló Szabó Lőrinc – igencsak eltolják a hangvételt a szerelmesség felé. Ám tegyék.

„A fordítóknak máig kihívást jelent Shakespeare szövegeinek átültetése” – olvasható a január 6-i műsorhoz írt ajánlójában. Mi jelenti bennük a kihívást, a nehézséget?

Leginkább az, hogy nagyon tömörek, és gyakran ellentmondásokat sorolnak: „ez így van, de az meg úgy”, „én teveled így, bár te énvelem úgy” – mindezt szigorúan 14 sorban, kötött rímes formában. Az angol nyelv is változott négyszáz év alatt (mint minden nyelv), bizonyos dolgok mást jelentenek ma, mint akkor. Kérdés például, hogy a „love” pontosan milyen érzelmet jelentett?

A koncert éppen vízkereszt napján lesz a Zene Házában. A Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjáték megjelenik valamilyen formában az esten?

A Vízkereszt szomorkás záródala („Ez már elállni sosem fog”) szerepel az együttes repertoárján, de azt most még nem tudom megmondani, hogy valóban belekerül-e az aznapi műsorba.

Nádasdy Ádám, Sena Dagadu, Márkos Albert, Gryllus Samu, G. Szabó Hunor, Fábri Flóra, Eva Leonie Fegers, Varga Vince, Bolcsó Bálint

Mit hallunk ezen a koncerten? Közel 450 éves, veretes Shakespeare-szövegeket kortárs zenei bravúrokkal a WH formációtól, amely igazából egy szupergrup Senával, Márkos Alberttel, Gryllus Samuval, G. Szabó Hunorral, akik ezen az esten kiegészülnek további vendégekkel (Fábri Flóra, Eva Leonie Fegers, Varga Vince, Bolcsó Bálint), és együtt a Shakespeare korabeli kocsmák zenei hangulatát és a lehetséges jövőbeli Shakeseare-értelmezéseket is megkísérlik megidézni. Valamint csak most Nádasdy Ádám nyelvész-költő-műfordító tart bevezetőt a koncert részeként a szövegek világáról, hogy még kerekebb legyen a történet.

2023/01/06 19:30
Koncertterem